Korábbi premierek

A Halál Velencében című drámában Gustav von Aschenbach zeneszerzőt ismerhetjük meg, aki a velencei utazása során találkozik Tadzióval, egy lengyel fiúval. A férfira annyira hatással van a fiú tiszta ártatlansága, hogy rabjává válik és mindenhová követni kezdi a őt. Tadzió Gustav végzetévé válik, ugyanis Velencében a kolera kezdi el szedni áldozatait...

A történet a feudális Japánban játszódik, olyan időben, mikor mindenféle kereskedelem szigorúan tilos volt a világ többi részével. Egy elszigetelt fogadóban, amely a csempészek főhadiszállása, feltűnik egy ideákkal teli ember, azzal a szándékkal, hogy lopott pénzzel kiszabadítsa a kedvesét, akit arra kényszerítettek, hogy bordélyházban dolgozzon.

Az 1971-es francia–olasz–román kaland-vígjáték a francia forradalom idején, 1793-ban játszódik, és egy romantikus, ugyanakkor politikai kalandokkal teli történetet mutat be. Nicolas Philibert, egy francia férfi 1787-ben kénytelen Amerikába menekülni, miután párbajban megöl egy arisztokratát, aki túlzottan érdeklődött felesége, Charlotte iránt. Amerikában meggazdagodik, és elhatározza, hogy feleségül vesz egy gazdag örökösnőt. Ehhez azonban előbb vissza kell térnie Franciaországba, hogy hivatalosan elváljon Charlotte-tól...​

Egy idős erdész egy árva hiúzkölyökre bukkan, akit mag anevel fel.

A Csoda olasz módra című filmben Benedetto Parisi öngyilkosságot követett el. A férfi életének megmentésére a kisváros magánklinikája behívja az egyik legtapasztaltabb sebészt. A váróteremben a férfi várandós élettársa és anyja izgul a betegért, miközben Benedetto a műtőasztalon végiggondolja életét; mit veszített és mit hagyott ki eddig...

Gera kitört a nyomorból, sikeres festő lett. Miután elégette festményeit, visszatér a cigánytelepre ahonnan származik. Szeretne javítani a cigányság helyzetén, de senki sem fogadja el megmentőjének, nem értik meg. Végül egy kislány halotti torán elszabadul a pokol.

Egy középkorú adóellenőr, Emerenziano (Ugo Tognazzi) biztonságos családi életet keresve meg akar állapodni. Persze az sem baj, ha a kiszemelt feleség jómódú. Ezért a választottja Tarsilla, akinek van két, szerelemre éhes húga is. A bajok itt kezdődnek…

Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.

A John és Mary című romantikus filmben egy férfi és egy nő találkozik egy bárban és másnap egymás karjaiban ébrednek fel. Reggeli közben próbálják meg kideríteni, ki is az a másik ott, s hogy ez a kaland csupán egyszeri örömteli találkozásvolt csupán, vagy egy rendkívüli szerelem kezdete.

Az 1945-ben alakuló demokratikus rendőrséghez megbízható fiatalokat toboroznak. A fővárosban nagyban folyik a garázdaság, feketézés és a bűnözés szinte minden fajtája. Sipos Gábor (Harsányi Gábor) munkásfiúból lett rendőrtiszt. Társaival együtt részt vesz az éjjel-nappal folyó nyomozásokban, melynek eredményeként elfognak két galerit, felszámolják a bűnözők törzshelyét egy éjszakai mulatóban, és elfogják Hekus Döncit (Szersén Gyula), a hírhedt rabló- és kéjgyilkost.

Életképek egy 60-as évekbeli, Tokió melletti nyomornegyedből - KUROSZAWA szemével. Vannak alkotások, melyek elemi szinten épülnek be az ember személyiségébe, formálják és gazdagítják. Kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez a film is ilyen.  A mester ezen kortárs alkotása a szeméttelepen élők nyomorúságán keresztül világít meg mély ontológiai kérdéseket. A picit elnyújtott játékidő, s a talán túl sok sors, tönkrement élet prezentálása, egy történetbe sűrítése apróbb negatívum. A kevesebb talán több lett volna, de a reményvesztettséget, a kilátástalanságot, a holnapok abszurditásának érzését páratlanul hitelesen ragadja meg. Kemény kritikája, karikatúrája a japán életvitelnek. Szuggesztív szívszorító szimbolikája, többek között a címszereplő "villamos" pedig, mint a mély szegénységben is jelen lévő gyermeki ártatlan képzelőerő, a sanyarú egzisztenciától független érték, az életszeretet ironikus jelképe. A legzordabb környezetben sarjad a legmakulátlanabb szépségű virág. 

Andreashoz egy nő kopogtat, hogy telefonálhasson. A nő, Anna ott felejti a férfinál a táskáját, amiben egy levél található, melyből Andreas megtudja, hogy a nő férje egy balesetben meghalt. Lassan egymásra találnak, míg végül összeköltöznek. Lassan pedig kezd kiderülni, hogy mindkettőjük múltját titkok övezik.

Bernard Level bíró a visszaeső bűnöző Saugeat halálának körülményeit vizsgálja, aki a rendőrségi kihhalgatás közben halt meg.A gyilkossággal a 3 rendőrt vádolják meg, aki a kihallgatást végezte. Level bíró, minél jobban belemerül az ügybe, annál nagyobb nyomás alá kerül, hogy hagyja abba a vizsgálódást, mert a rendőrségnek és a bíróságnak egy oldalon kell állnia. Level számára világos, hogy valaki el akarja hallgatni az igazságot, de még nem sejti ki és miért.

Egy zavart elméjű férfit találnak a tengerparton; mellette női holttest. Természetesen azonnal őt gyanúsítják, de a férfi semmire nem emlékszik múltjából. Egy klinikára szállítják, ahol Larry Jeffries ideggyógyász kezére bízzák. A doktor megdöbbentő elhatározásra jut: hamis emlékeket ültet a fejébe, hogy elhitesse vele, hogy Larry hűtlen felesége valójában az ő neje, s hogy szeretőjével együtt rászolgált a halálra...

Ziggy élénk fantáziával rendelkezik. Mivel mindig érdekes történeteket talál ki, senki nem hisz a kisfiúnak, amikor egy gyilkosságról mesél. Mivel a gyilkos is látta a kis szemtanút, Ziggynek menekülnie kell.

Hunyady Sándor Kártyaaffér hölgykörökben, Júliusi éjszaka és az Aranyifjú című novelláinak tévéváltozata. A három elbeszélés főszereplőinek közös sorsa, hogy afférokba keverednek, de ez nem bukásukat, inkább felemelkedésüket segíti... A novellák önmagukban is érdekesek, de a televíziós változatnak megvan az az előnye, hogy az 1972 óta már az égi társulathoz csatlakozott színészek és színésznők minden apró gesztusát megőrizte a filmtekercs. Az a zsigeri elegancia és az a hihetetlen nőiesség ami Domján Editből, Váradi Hédiből és nem utolsó sorban Tolnay Kláriból sugárzik beragyogja a képernyőt.De kitűnű férfiakból sincs hiány, hiszen az ifjú Lukács Sándor, a ma már leginkább csak hangjáról ismert Szersén Gyula vagy a mester, Várkonyi Zoltán is szerepet kap az irodalmi adaptációban.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.1972- Karlovy Vary: a legjobb női alakítás díja Törőcsik Marinak, a Nemzetközi Filmklubok Szövetsége Don Quijote díja; 1974 - Milánó: Arany Pecsét-díj

George egy remek állásajánlatot kap New Yorkban, így feleségével elhatározzák, hogy odaköltöznek szeretett kisvárosukból. Az odaúton nem várt kellemetlenségek sora sújt rájuk, és még New Yorkban is a Central Parkban kell éjszakázniuk. Teljesen  elmegy a kedvük a nagy lehetőségnek hitt nagyvárosi élettől.