Korábbi premierek

Joe Hill az 1900-as évek elején a bátyjával az USA-ba emigrál, ahol rövidesen ő lesz a munkások érdekeinek egyik legfőbb szószólója, csakhogy ezzel rengeteg ellenséget is szerez magának.

István büszkeségből elutasítja apja protekcióját, így egyetem helyett dolgozni megy érettségi után. Jakabbal tűzoltó készülékeket ellenőriznek az országban. Eleinte szórakoztató az állandó csavargás és a lányok, kaland kalandot követ. De lassan a céltalanság elveszi a dolgok értelmét, még ez a nagy tartalom nélküli szabadság is nyűggé válik. Ráadásul, még a poroltó is elromlik.

Bruce Pritchard sikeres futballista, emellett írónak készül. A bátyja esküvőjének hajnalán azonban hirtelen megbénul: izgága fenegyerekből hirtelen tolószékes fogyatékos lesz, akit intézetbe zárnak. Az ember vágyait azonban nem a fizikai állapota határozza meg: Bruce beleszeret egy szintén mozgássérült lányba, és addig nem nyugszik, amíg ezt el nem fogadtatja értetlen környezetével.

1944 júliásában már nyilvánvalóvá vált a németek veresége, Ságvári Endre (Huszti Péter) kapcsolatot keres azokkal a magyar tisztekkel, akik hajlandók lennének a kommunistákkal együttműködni. Ságvári barátja és összekötője Kálmán (Tahi Tóth László) nem rokonszenvez az új vonallal, de fegyvert kell szerezni a tatabányai bányászok kiszabadításához. Közben a detektívek mindenhol kommunistákra vadásznak. Először Kálmán nyomára bukkannak, aki szerelmesét Juditot (Bodnár Erika) egy pünkösdfürdői nyaralóban helyezi el. A nyaralótulajdonosát elfogják és kínzásokkal vallatják. A detektívek Kálmán nyomába szegődve várnak Ságvárira. Amikor Ságvári egy megbeszélésről a Kálmánnal való találkozóra siet, a Budakeszi úti cukrászdánál sorrakerülő tűzharcban halálosan megsebesül.

A 17. századi Bulgáriában négy gonosztevő betör egy pásztor házába, megerőszakolják és megölik a feleségét. A férfi felgyújtja a házát, és a lányával együtt a hegyekbe költözik, ahol fiúként neveli a lányt, kiképezve őt a bosszúállásra.

Charly Gordon egy kis pékműhelyben dolgozik, esténként iskolába jár, hogy írni és olvasni tanuljon. 59-es IQ-jának köszönhetően megvannak az élete sajátosságai, úgy mint rendszeres kirándulásai turistabusszal a környék szépségeinek látogatására, de gyakoriak életében a kollégái ugratásai is, melyekkel személyét illetik. Bármennyire is igyekszik javítani a mentális képességein nem jut előbbre. Teszteken rendszeresen legyőzi őt egy kísérleti egér, Algernon, aki előbb találja meg a kivezető utat a labirintusból. Minden megváltozik, amikor aláveti magát egy kísérleti jellegű operációnak, és ezt követően IQ-ja elképesztő magasságokba emelkedik... 

Boróka úr, a borbély egyszer véletlenül túlságosan megnyír egy vendéget. Nincs más megoldás, a kuncsaftot ezek után teljesen meg kell kopasztani. A tar fejű vendég bosszút esküszik.

1920. április 15-én rablógyilkosság során két embert öltek meg: a Massachusetts államban található South Braintree cipőgyárának számvivőjét, Fred Parmentert és Alessandro Berardellit, a telep egyik biztonsági őrét. A szemtanúk szerint „olasznak látszó” férfiak követték el. A következő hónapban egy rajtaütés során elfogtak két olasz bevándorló anarchistát, Nicola Saccot és Bartolomeo Vanzettit, akiknél olyan fegyvereket találtak, amelyekkel a gyilkosságokat elkövették. Nagy nemzetközi érdeklődés mellett, és a gyanúsítottak ártatlanságáért kiálló tüntetések ellenére a két vádlottat elítélték és hét(!) év múlva villamosszékben kivégezték.

Egy nemzetközi bűnbanda egy lézeres berendezés szigorúan titkos tervrajzainak megszerzésére pályázik, de a tervük kudarcba fullad, amikor a dokumentumok helyett tévesen egy számlaellenőre, Tokaji Gáspár (Pécsi Sándor) táskáját kaparintják meg. Keleti Márton produkciója a Kádár-korszak azon kevés kémfilmje közé tartozik, mely a zenés betétekkel komédiává tompítja a thrillereket idéző cselekményt. A zenét mások mellett Zalatnay Sarolta és Koós János szolgáltatja.

Két fiatal bejelenti a szüleinek, hogy össze akarnak házasodni, de nem valamikor a jövőben, hanem a lehető leghamarabb. A történetet a gyerekek szemszögéből ismerhetjük meg.

Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.

Henry nagy bajban van. Teljesen tönkrement, az összeomlástól csak egy jó házasság mentheti meg. Bácsikája ugyan uzsorakamatra ad ötvenezer dollárt, az idõ azonban kevés. Hat hete van arra, hogy megtalálja és feleségül vegye élete párját. A "szerencsés" hölgy egy nagyon gazdag, ám szerencsétlen és magányos botanikuslány. A terv sikerül, ám Henry felülmúlva önmagát ragaszkodni kezd a lányhoz.

A film az õs- és ókor építményeinek, használati tárgyainak és elméleteinek keletkezésére, a vallások, kultuszok kialakulására és az emberiség idõnként bekövetkezett robbanásszerû fejlõdéseire ad lehetséges magyarázatot a tudomány és józan ész segítségével, valamint meggyõzõ bizonyítékok felvonultatásával.

Kétrészes történelmi dráma James Goldman színdarabja alapján. 1183-at írunk, és II. Henrik angol király családjában szó szerint forrnak a kedélyek. Feleségét, Eleanor királynét egy toronyba zárják, mert többször is megpróbálkozott a trónfosztással. A politikai helyzet azonban nem könnyű, és az országnak erős vezetőre van szüksége. Közeledik a tél, és a helyzet egyre inkább eszkalálódik. Kíméletlen családi háború kezdődik a trónért, amelyet a legerősebb és a legeredményesebb fog megnyerni...

Jogász és Bunkó, a két kisstílű bűnöző hírét veszi, hogy Zsófi néni házában tetemes mennyiségű pénz van. Nem számítanak azonban a tündéri öregasszony leleményességére és félelmetes lakótársára, a fekete macskára.

Egy politikus felvesz két stoppost az úton. Egy ijesztő baleset után az autó egy fán köt ki a tenger felett.

Mackenna (Gregory Peck) tudomást szerez az apacsok aranyának rejtekhelyérõl. Tudja, hogy ha más is megkaparintja a térképet, elindul a versenyfutás a kincsért és könnyen meglehet, hogy hamar golyóval a fejében végzi. Úgy látja tehát a legbiztosabbnak, ha megjegyzi a rejtekhelyet és megsemmisíti a térképet. Most már csak õ tudja, hogy merre van az arany, de még így sincs biztonságban. Az apacsok szeretnék megtalálni vagyonukat, hogy tovább finanszírozhassák a kincsbõl harcukat a sápadtarcúak ellen. Egy mexikói bandita, Colorado (Omar Sharif) is magának szeretné megkaparintani az aranyat. A hajtóvadászatra ugyancsak felfigyel az amerikai hadsereg közelben állomásozó hadtestének parancsnoka (Telly Savalas). Miközben az indiánok sorra hallgattatják el azokat, akik bármit is tudnak az aranyról, Colorado elkapja Mackennát és arra kényszeríti, hogy vezesse el a kincs rejtekhelyéhez.

A második világháború utolsó napjaiban a trópusi vizeken portyázó német tengeralattjáró elsüllyeszt egy angol kereskedelmi hajót, a legénységet pedig kegyetlenül lemészárolják. A helyi lakosok, élükön a fehérbőrű doktornővel, pártfogásukba veszik az egyetlen túlélőt, a repülős-karbantartó Murphyt, de történetét a tengeralattjáróról nem hiszik el. A végsőkig elszánt angol magányos háborúba kezd társai gyilkosai ellen. A háború aztán véget ér, Murphy bosszúhadjárata azonban nem.

A jól összeszokott páros (Loren és Mastroianni) jutalomjátéka, de a színvonal messze elmarad például az „Egy különleges nap”-tól, ahol szintén együtt játszottak. Valeria szerelmi bánatában öngyilkosságot kísérel meg, de előtte felhívja a lelki segélyszolgálatot, ahol egy nagyon rokonszenves hangú (Végvári Tamás remek szinkronja) férfi próbálja lebeszélni a tettéről, de hiába, mert Valeria beszedi a tablettákat, de a kórházban megmentik. Bonyodalmak után egymásba szeretnek, csak az a bökkenő, hogy a behízelgő modorú, bölcs tanácsokat adó és nem mellesleg igen jóképű Don Mario felszentelt pap. Kéri a diszpenzációt, de az bizony elég hosszú időt vesz igénybe... Dino Risi rendezte a filmet, de az életművének nem igazán kimagasló darabja. Össze sem lehet hasonlítani az „Előzés”-sel, vagy a pár perces remekművel , a „Szavak nélkül”-lel.

A Jefferson utolsó menete című filmben Jack Jefferson bokszolóként a rasszizmus és a gyűlölet ellen küzd a korai 20. század fehér Amerikájában. Ő az első fekete nehézsúlyú versenyző és azon kevés feketék egyike, aki egy fehér nőbe szerelmes. Szerelmük miatt nem csak a fehérek gyűlöletével kell megküzdenie, hanem a feketék kirekesztésével is szembe kell néznie.

Fejes Endre novellájának nagysikerű tévéfilm-változata egy hatvanas évek elején megtörtént esetet dolgoz fel. Egy pszichopata munkásfiú megfeszített energiával összekuporgatott pénzén néhány napra személyiséget cserél. Görög diplomatának adja ki magát, luxusvacsorákat fizet, elegáns nőknek udvarol, az eljegyzés elől persze mindig eltűnik. A gyönyörű Karácsony Zsuzsába azonban beleszeret és nem tudja időben otthagyni.

Egy kis falucskában élő parasztlány, Enrichetta táncosként csatlakozik a Silver Boy-hoz.