SRK vicces filmjeinek egyike. Egyet sajnálok, hogy a dalok felirata elmaradt. Pedig érdekelt volna, hogy miről énekelnek. Azt hiszem, egy kicsit el vagyunk kényeztetve...
Azt írtam vicces, és a film első fele az is. Ha Shah Rukh Khan és Juhi Chawla együtt szerepel egy filmben, akkor már adott is a viccfaktor. És itt meg konkurens csatornák sztárriporterei, naná, hogy egymás agyára mennek, és a legfurmányosabb ötletekkel próbálják a másikat megakadályozni a bombariport készítésében. De hát a sztoriból adódóan elkerülhetetlen, hogy komolyabb vizekre ne evezzenek, a film először jól odamondogat a szenzációhajhász újságírásnak, meg a bevételorientációnak, aztán a politika felé veszi az irányt. És itt két főhősünk rendesen belekerül a sűrűjébe, mondhatni véletlenül, de aztán olyan sztori birtokába jutnak, amiért a végén már az életüket is kockára teszik. És persze eközben kiderül, hogy a rengeteg veszekedés csak arra volt jó, hogy palástolja azt, amit egymás iránt éreznek.
Paresh Rawalt meg kell még említenem, mert egy olyan embert játszik, akinek az ügyéért szállnak síkra, és a karakterszínész elképesztő. Ijesztő, amikor azt hiszed, egy terroristát látsz, aztán vérzik a szíved, amikor rájössz, hogy más oka van a cselekedeteinek.
A dalok és a zenék szuperek, némelyik ismerős is volt.
És a vége főcím alatt a bakiparádé meg fergeteges volt (bollywoodi filmben ritka, általában nem szoktak dicsekedni ezzel, pedig én pont azt szeretem benne, hogy megmutatja, a sztár is emberből van)!
SRK vicces filmjeinek egyike. Egyet sajnálok, hogy a dalok felirata elmaradt. Pedig érdekelt volna, hogy miről énekelnek. Azt hiszem, egy kicsit el vagyunk kényeztetve...
Azt írtam vicces, és a film első fele az is. Ha Shah Rukh Khan és Juhi Chawla együtt szerepel egy filmben, akkor már adott is a viccfaktor. És itt meg konkurens csatornák sztárriporterei, naná, hogy egymás agyára mennek, és a legfurmányosabb ötletekkel próbálják a másikat megakadályozni a bombariport készítésében. De hát a sztoriból adódóan elkerülhetetlen, hogy komolyabb vizekre ne evezzenek, a film először jól odamondogat a szenzációhajhász újságírásnak, meg a bevételorientációnak, aztán a politika felé veszi az irányt. És itt két főhősünk rendesen belekerül a sűrűjébe, mondhatni véletlenül, de aztán olyan sztori birtokába jutnak, amiért a végén már az életüket is kockára teszik. És persze eközben kiderül, hogy a rengeteg veszekedés csak arra volt jó, hogy palástolja azt, amit egymás iránt éreznek.
Paresh Rawalt meg kell még említenem, mert egy olyan embert játszik, akinek az ügyéért szállnak síkra, és a karakterszínész elképesztő. Ijesztő, amikor azt hiszed, egy terroristát látsz, aztán vérzik a szíved, amikor rájössz, hogy más oka van a cselekedeteinek.
A dalok és a zenék szuperek, némelyik ismerős is volt.
És a vége főcím alatt a bakiparádé meg fergeteges volt (bollywoodi filmben ritka, általában nem szoktak dicsekedni ezzel, pedig én pont azt szeretem benne, hogy megmutatja, a sztár is emberből van)!