Peter Medak egy remek filmet "komponált". A kezdő képsorok is már igencsak lélekrombolóak, hiszen látjuk, hogy egy ismert New York-i zeneszerző, John Russell (George C. Scott) a családjával (felesége és a kislánya) a hegyekben nyaral. Ám lerobbannak, és félretolják az autójukat. John egy fülkéből telefonál, és döbbenettel látja, hogy a latyakos úton száguldó kamion letarolja a veszteglő kocsiját, és sajnos elüti a gyermekét és a feleségét...
Russell összezuhan és magába roskad, ám pár hónap múlva elköltözik vidékre, egy hatalmas kastélyba, hogy ott kezdjen teljesen új életet. Beköltözik, nagyon tetszik neki a hatalmas tér és a lakhely, de valami furcsaságot tapasztal napokon belül. Hatalmas dörömbölés a padlástér felől, léptek zaja, és látjuk, hogy a zongora billentyűzete magától leütődik.
Majd az egyik reggelre az összes vízcsapot nyitva találja, és a kádban egy halott fiú fekszik, ami hirtelen eltűnik. Claire (Trish Van Devere), az ingatlanos próbál segíteni Johnnak, és arra a megállapításra jutnak, hogy a ház nem tűri az ott lakókat, régebben már mások is tapasztaltak természetfeletti jelenségeket...
Egy ólomüveg ablak magától összetörése, egy titkos átjáró, egy zenedoboz, ami John legújabb szerzeményét játssza. A titkos szoba, ahol valami szörnyű titok lappang. John és Claire elkezdenek nyomozni a ház és annak titkai után. Közben a csodálatos belső tér, a neobarokk bútorok, a hatalmas terek, a sötét szobák, folyosók, pompásan vannak fényképezve.
Rick Wilkins zenéje és John Coquillon fényképezése egyszerűen csodálatosak. Hihetetlen sötét energiákat fedez fel hősünk, mint például a leguruló labda, hozzá az élesen megszólaló zene, mint egy korai "jumpscare"... A film szinte egész ideje alatt szól valami zene, és pompásan egybeolvad a filmmel...
A ház előző lakóinak sorsa, az orvosé és a balesetben meghalt fiáé hasonlít az ő sorsára, így zeneszerzőnk még több időt fordít a nyomozásra. John szeánszot is tart, ahol megdöbbentő dolgok kerülnek napvilágra. A szeánszon kiderül, hogy a ház szellem egy gyermek, neve bizonyos Joseph, aki a médiumon keresztül kér segítséget Johntól.
De a nagy csavar még csak most jön... Ezekután John rájön, hogy Joseph Carmichael egy nagyon beteg és nyomorék kisfiú volt, akit 1906-ban szándékosan, gonosz érdekből ölt meg az apja a nagyapai örökség miatt. A hagyaték biztosítása érdekében Richard, a gyilkos apa a halott fia helyére egy helyi árvaházból pénzért "vásárolt" egyet, és mesze idegenbe küldte, hogy ott meg tudják gyógyítani...
Majd nagyon hosszas távollét után visszatért az intézeti fiúval a svájci Baselből, hogy lám, "meggyógyult". A fiú már egy nagyon idős ember, ismert, és ténylegesen közkedvelt amerikai szenátor (Melvyn Douglas), aki a tulajdonosa annak a társaságnak is, akiktől John vette a házat. Ám a film utolsó harmada még tartogat nem kis meglepetéseket. De ezt már nem "lőném" le.
Zseniális film, egy természetfeletti horror vér nélkül, de zsigeri félelmekkel. Mai napig hatással van rám. Mint például a tolószékes jelenet... Érdemes megnézni. Valahogy nem kapott anno nagy beharangozót, így nem lett túl ismert, de nekem ettől függetlenül óriási nagy kedvencem. Egy meghatározó film, ami tökéletesen van megszerkesztve és elkészítve. Az évi egy megtekintése a filmnek számomra "kötelező".
82 Az elcserélt gyermek (1980)
A régi házban egy hetven évvel ezelőtt ott lakott gyermek szelleme uralkodik.
Szereplők: Melvyn Douglas, George C. Scott, Trish Van Devere, Jean Marsh, Giancarlo Esposito
