Stig Svendsen rendezése tipikus norvég horror. Ráérősen, már-már komótosan bontja ki a cselekményt, komor és baljós hangulatát csodálatos operatőri munkával és hangulatos zenei aláfestéssel megtámogatva. Egészen frissen értelmezte újra a vérfarkas témát, ugyanis az agyonkoptatott klisék ismétlése helyett vagy módosított azokon, vagy pedig megpróbálta egy kis tudományos körítéssel tálalni, több-kevesebb sikerrel, azonban még így is jóval frissebben, mint ahogy azt a zsáneren belül megszokhattuk. A horrorelemek, bár mind technikailag, mind minőségüket tekintve profin lettek kivitelezve, mégis háttérbe szorulnak a remek alakítások miatt. Az érzelmek szinte teljes skáláját felvonultatja, a befejezés pedig egyenesen briliáns, ahogy a főszereplő egyetlen szó nélkül – pusztán azzal, hogy a tükörbe tud nézni – ad választ egy korábban nyitva hagyott kérdésre. Igazán minőségi darab a Netflix kínálatában, érdemes egy próbát tenni vele a műfaj kedvelőinek.
Stig Svendsen rendezése tipikus norvég horror. Ráérősen, már-már komótosan bontja ki a cselekményt, komor és baljós hangulatát csodálatos operatőri munkával és hangulatos zenei aláfestéssel megtámogatva. Egészen frissen értelmezte újra a vérfarkas témát, ugyanis az agyonkoptatott klisék ismétlése helyett vagy módosított azokon, vagy pedig megpróbálta egy kis tudományos körítéssel tálalni, több-kevesebb sikerrel, azonban még így is jóval frissebben, mint ahogy azt a zsáneren belül megszokhattuk. A horrorelemek, bár mind technikailag, mind minőségüket tekintve profin lettek kivitelezve, mégis háttérbe szorulnak a remek alakítások miatt. Az érzelmek szinte teljes skáláját felvonultatja, a befejezés pedig egyenesen briliáns, ahogy a főszereplő egyetlen szó nélkül – pusztán azzal, hogy a tükörbe tud nézni – ad választ egy korábban nyitva hagyott kérdésre. Igazán minőségi darab a Netflix kínálatában, érdemes egy próbát tenni vele a műfaj kedvelőinek.