Az inspirálónak szánt sportfilmek áradatában jött ki az inkább színészként ismert Bill Paxton második rendezése. A film, bár kedvező visszajelzéseket kapott, a tömegek érdeklődését nem tudta felkelteni, melyet hidegen hagyott a golf hőstörténete. Bevallom, én sem voltam vele másként, és csak az HBO-s vetítéseknek köszönhetően fedeztem fel jóval a mozis lefutása után. Az igaz történet alapján készült A golfbajnok tetőtől talpig megmártózik az érzelgős sportfilmek toposzaiban, azonban minden hatásvadász húzásával együtt képes azzá a felemelő mesévé válni, mellyé annyira szeretne.
A film Bill Paxton szerelemprojektje volt, aki eredetileg lényegesen nagyobb szabású szereposztást képzelt el hozzá. Nem mintha baj lenne azzal, amivel megvalósult, sőt az egyik fő erősségévé válik a színészgárda, élén a most is teljes átéléssel játszó Shia LaBeouffal. A saját könyvét adaptáló Mark Frost nem kizárólag a semmiből jött, esélytelen golfsegédre összpontosít, nagy figyelmet kap példaképe és fő ellenfele is, akit Stephen Dillane formál meg igazi úriemberként. Ez az árnyaltság nem jár ki a legtöbb mellékszereplőnek, akiknek a személyisége az arcukra van írva.
Az alkotógárda nagyon igyekszik, hogy a golfjátszmákat feszültté és élvezetessé tegyék, Paxton rengeteg ügyes vizuális trükkel él, hogy bevonjon. A játéknak nem annyira a technikai oldalát domborítja ki, hanem arra próbál rávilágítani, hogy fejben dől el, hogy nyersz-e vagy vesztesz. A film minden fordulatát előre lehet látni, a meggyőző színészi játék, a rendezői, illetve írói rafinéria mégis olyan élménnyé varázsolják, hogy erről könnyű megfeledkezni. És ehhez még csak a golfot se kell szeretni!
94 A golfbajnok (2005)
dráma | életrajzi | sportfilm | történelmi
Az 1913-as U.S. Openen a húszéves Francis Ouimet a példaképe, az 1900-as U.S. Open bajnoka, az angol Harry Vardon ellen golfozott. több»
