Az első jelző, ami eszembe jut erről a filmről, hogy: kedves. Mély, de azért nem túl mély. A hétköznapi – mégis az egyes ember számára a saját világot megrengető – tragédiák számos típusából bemutat egy-egy szeletet, kezdve a fiát háborúban elveszítő, munkába menekülő anya gyászán át a magára hagyott fiú toposzáig. Paul Giamatti kétségkívül nagyot alakít. A képi világ remek, aki szereti a régi filmeket, az nagyon fog örülni, hogy a fényelés abszolút hozza a 70-es évekbeli filmek világát (ekkoriban játszódik a történet). Kicsit megidézi a Holt költők társaságát, kicsit a Nulladik órát. Lassan csordogáló, kedves mozi. Nincs nagy tanulság, nincs euforikus végkifejlet. De hát, az életben sincs mindig. És ez a film szépen bemutatja milyen – is – az élet.
Az első jelző, ami eszembe jut erről a filmről, hogy: kedves. Mély, de azért nem túl mély. A hétköznapi – mégis az egyes ember számára a saját világot megrengető – tragédiák számos típusából bemutat egy-egy szeletet, kezdve a fiát háborúban elveszítő, munkába menekülő anya gyászán át a magára hagyott fiú toposzáig. Paul Giamatti kétségkívül nagyot alakít. A képi világ remek, aki szereti a régi filmeket, az nagyon fog örülni, hogy a fényelés abszolút hozza a 70-es évekbeli filmek világát (ekkoriban játszódik a történet). Kicsit megidézi a Holt költők társaságát, kicsit a Nulladik órát. Lassan csordogáló, kedves mozi. Nincs nagy tanulság, nincs euforikus végkifejlet. De hát, az életben sincs mindig. És ez a film szépen bemutatja milyen – is – az élet.