Fuh, mi volt ez a film??? Tudom, más kritikák nagyon lehúzták, de én nagyon jól szórakoztam rajta. Egy borzasztó alkotás, az tény, de pont kellően gusztustalan és feszültséggel teli, mégis viccesen alpári, hogy nagyokat röhöghessek rajta. Egy enyhén szimbolikus film ez, ami semennyire sem veszi magát komolyan, és nem szabad horrornak vagy családi drámának tekinteni.
Tényleg elég fura A24 film ez, de azt nem mondanám, hogy a legrosszabb lenne, mert nem unalmas; vagy borzasztóan lassú, vagy túl művészi. Teljesen nézhető, csak annyira alpári és gyomorforgató, hogy nem biztos, hogy jó ötlet vacsora után hozzálátni. Rengeteg a puki, kaki, pisi jellegű jelenet, ahol inkább máshova nézne az ember.
A történet lényegében az anyasággal járó szorongásról és lelki problémákról szól. Vagyis hát ennek a fizikai manifesztációja jelenik meg egy gonosz mostohaanyós szerepében, Belinda és férje lakásában kb. egyik napról a másikra.
Az anyós messze a legszórakoztatóbb karakter az egész filmben, minden jelenete egyszerre vicces és nagyon gáz. Rasszista monológjait gond nélkül mondja el, és szép lassan behálózza Belindát. Van egy nagyon gyenge horrorelem itt, de lényegében csak egy-két ijesztgetős jelenet van a filmben, sokkal inkább a feszültséggel játszik az Eggers rendezőpáros. (Igen, a The Lighthouse készítői. Az igazat megvallva a két film humora kb. azonos, csak a látványviláguk teljesen eltérő.)
Szóval jah, tényleg csak akkor nézd meg, ha ez a fajta humor a te világod! Amúgy meg nem tudom ajánlani semmilyen szinten.
38 The Front Room (2024)
A film egy fiatal, gyermeket váró pár történetét meséli el, akik kénytelenek befogadni egy beteg, elhidegült mostohaanyát. több»
Szereplők: Brandy Norwood, Kathryn Hunter, Andrew Burnap, Neal Huff, David Manis
