A gömb

Ez a sci-fi film a 90-es évek klasszikus fantasy thrillere. Van itt egy jó szereplőgárda, és nem rossz a cselekmény. De nincs érthető befejezés, egyáltalán nincs feszültség, és mint ilyen, antagonista. Nos, semmiféleképpen nem rángatják az antagonistát, és a nézőt nem is különösebben próbálja meggyőzni. Egy látszólag véletlenszerű szakemberekből álló csapatot hívnak össze, hogy vizsgáljanak meg egy titokzatos űrhajót az óceán fenekén. Ennek a filmnek a kiindulópontja kiváló, de úgy érzem, nem ment olyan mélyre, mint lehetett volna. Meglepő módon ennek a filmnek a nagy kaliberű színészei nem adtak sokat hozzá. Olyan érzés, mintha előző este tanulták volna meg a soraikat, és nem sok érzelmet tettek a szövegük mögé. Ennek ellenére sok minden hiányában ez a film különös vonzerőt jelent számomra. Magas szintű intrika és titokzatosság van benne, ami továbbra is érdekel.

Az 1998-ban készített A gömb című sci-fi kalandfilm régen nagy kedvencem volt, bár már jó pár év eltelt azóta hogy nem láttam, ezért jelenlegi véleményem leírása előtt, úgy gondoltam felelevenítem emlékeimben hogy milyen is volt jelen filmünk! Gondol... Teljes kritika

Crichton zseniálisan megírta a regényt,amit volt szerencsém(többször is) elolvasni.A film nagyon jól sikerült,és végre eltalálták a szereposztást is,itt kiemelném Dustin Hoffmannt.A vége valahogy kurta-furcsa lett,de azért egy igen kiváló sci-fi misztikus dráma,ha van egyáltalán ilyen műfaj. :)

A Michael Crichton-regényt feldolgozó Barry Levinson-rendezés ígéretesen indul: érdekesen kezdődik a sztori egy óceánba zuhant földönkívüli űrhajóval és sok világsztárral. Sharon Stone, Dustin Hoffman, Samuel L Jackson. Aztán kiderül: az űrhajó valójában emberi készítésű (vélhetően a jövőből), és a rejtély csak annyi, hogy van benne egy gömb, amely valósággá teszi a gondolatokat. Arra ami a legérdekesebb lenne (honnan és hogyan jött az űrhajó), nem kapunk választ. Az egész átmegy pszicho maszlagba. Közepes.