Vélemények (24)
Még mindíg nézhető,és élvezhető fil,telis tele óriási sztárokkal,akik mind lubickolnak a szerepben.A poénok sem koptak meg,és a története is egészen kiváló.Kultfilm.
A piszkos tizenkettő idén ünnepli bemutatójának 50. évfordulóját, ám a varázsa nem kopott meg az évek során. Ezt pedig részben annak köszönheti, hogy bár alapvetően egy háborús film, de nem az a lényeg, hogy csatatérről csatatérre megyünk és gyilkolj... Teljes kritika
Lehet, hogy régi de még mindig megüti a mércét, ilyen filmet többet is szívesen látnék még ma is. A maga furcsa módján igazán kis szerethető filmről van szó. Inkább mondanám átlagosnak mintsem kiemelkedőnek, de ettől függetlenül is nagyon szerettem.
Veretes háborús regény a Piszkos 12, melyet E. M. Nathanson írt, és melyből több filmes feldolgozás is készült. A legjobb mind közül az 1967-es, Robert Aldrich rendezésében. A főszerepekben: Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas és Donald Sutherland. Ez a film akárhányszor újranézhető, mert mindig elvarázsolja az embert a régi nagy színészek játéka, a történetben rejlő különlegesség és az izgalmas kivitelezés. Nem tudjuk, hogy a valóságban volt-e valaha is hasonló terve a szövetséges hadvezetésnek, hogy bűnözőkből alakítsanak ki katonai egységet abból a célból, hogy nácikat öljenek. Itt mindenesetre ez történik. A feladattal megbízott amerikai tiszt, Reisman százados (Lee Marvin) mindent megtesz a sikerért. A film első felében a csapattá kovácsolásukat láthatjuk, a második részben már az éles bevetésüket a németek által megszállt Franciországban. Az akció végül sikeres lesz, bár a piszkos 12 legtöbb tagja sajnos elesik. Tucatszor láttam, tucatszor tetszett. Természetesen 5 csillagot adok rá.
Máig a legjobb és legviccesebb háborús film, nem fog rajt az idő vasfoga. A mára javarészt sajnos elhunyt legendák felejthetetlen alakítása, a nagyszerű történet, a precíz rendezés mind hozzájárul a klasszikussá válásához. Akárhányszor nézhető kultmozi.
Hasonló filmek
Az Erwin Nathanson által 1965-ben megírt regényt, A piszkos tizenkettőt feldolgozó 1967-es film Robert Aldrich rendezésében egy akárhányszor megnézhető nagy háborús klasszikus. A könyvet vagy százszor olvastam, a filmet is vagy tucatszor láttam (stílszerűen). Már a sztori is óriási: a halálra (vagy hosszú börtönbüntetésre) ítélt katonák öngyilkos küldetésre menesztése a németek által megszállt Franciaországba. A feláldozhatók-sztori régies kivitele. A regényben is úgy van, hogy az egész mű 80%-a (vagy 90%-a) nem is a bevetés, hanem az a hosszú út, míg eljutnak odáig. John Reisman százados (Lee Marvin) nagy nehézségek árán tudja csak összekovácsolni őket. A könyv és a film is ENNEK nehézségeire megy rá igazából, nem is a harcokra. Kitűnő alakítást nyújt Lee Marvin mellett Charles Bronson és Telly Savalas is (bár ő egy erősen negatív karakterben). Mondjuk ez nem az a film, ahol nagy ívű alakításokat tudtak a színészek elővezetni, mégis emlékezetesek, mert a sztori és az egész film magával ragadja az embert. Szurkolunk nekik, noha tényleg bűnözők. Értékelésem 5 csillag.
Nem éppen idei alkotás, de nagyon élvezhető a mai fiatalságnak is. Nagyon jó, bár nem a legigazabb oldalát mutatja a dolgoknak ez a film, de jó hangulatú filmecske.
Bár nem az én korosztályom filmje, de édesapám által sok régi történetet láttam, és azóta is szeretek nézni ilyeneket. Ez a film a legjobb példa rá, hogy nagy nevekkel is ellehet adni egy amúgy nem nagy izgalmakkal bíró történetet. A poénok és a szín... Több
Színvonalas film. Igazi időtálló klasszikus. Fordulatos. Kiváló a színészek alakítása, profik és magával ragadóak. Szívesen néztem meg akár többször is.
Nagyon szeretem, már több, mint 20 éve ezt a filmet, igazi kortalan mű, nem tudom igazából, mitől lett az egyik kedvencem, mi fogott meg benne, de van valami varázsa (diagólusok, karakterek, stb...).
Gyerekkorom óta az egyik kedvencem és felnőttként megnézve is ugyanúgy tetszik, bár már belátom, hogy nem gyerekeknek való, nem véletlenül nem néztem (nem is nézhettem anno) egyedül otthon. Igazán időtálló alkotás, bár a "szép" emlékek azért biztosan sokat nyomnak a latba.
