A tökös, a Török, az őr meg a nő

Húsz év után, harmadszor is megnéztem ezt a műalkotást, és még mindig tudok röhögni a Rejtő-regényekre emlékeztető figurákon.

Szórakoztató kis akció-vígjáték, ami nem is akar több lenni, és pont ettől jó. Maga a sztori nem valami nagy szám, de jól vannak alakítva a szálak, bonyodalmak, viccesek a helyzetek, a karakterek(főképp az őr és a nő)így végig leköti a nézőt és kellemes kikapcsolódást nyújt.

A Le Boulet a klasszikus vígjátékokat idézi (pl. Louis de Funes filmjeit), amikor a vígjátéknak nem csak a nevettetés, alpári poénok vagy a cselekmény teljes hiánya (lásd. Nagyfiú 1-2) voltak a fő jellemzői, hanem kapott egy kerek történetet is. Így amellett, hogy a film vicces, a néző követi a cselekményt is, ami illő módon kezd kacifántos és követhetetlen lenni, ráadásul annyi karakter bukkan elő, hogy már azt sem tudja eldönteni az ember, hogy ki kicsoda (lásd Oscar). És ez az amitől egy vígjáték az lesz ami, nemcsak egy történet nélküli poénáradat.

az annyira hülyeség, hogy már szakadsz a nevetéstől kategória