A vámpír árnyéka

Ideje volt megnézni ezt is, szerintem egy érdekes produkció, legfőképpen a megalomán, perfekcionista rendező, és a végletekig egoista, ún. method actor elnagyolt harcának allegóriáját láttam benne. A jelenetek, amelyeket újrajátszottak az eredetiből,... Több jó hangulatot kölcsönöztek a filmnek. Nem volt különösebben véres vagy undorító, de a végén azért az ember kicsit rosszul érzi magát a stáb sorsát illetően. Mindenképpen szépen leforgatott, eljátszott film, csak ajánlani tudom a vámpírkedvelőknek.

Nekem kifejezetten tetszett. Végre egy horror, ami nincs tele mindenféle unalmas effektekkel. Nem egy hétköznapi nagyon félelmetes horror, inkább kivárásra játszik, egyfajta különleges atmoszférát megteremtve. Viszont a vége nekem túlzsúfolt, szinte ... Többegy jelenetben benne van minden, amit talán hosszabban el lehetett volna nyújtani. Dafoe alakítása nagyon jó volt, úgymint Malkoviché az utolsó jelenetben.

Tegnapig nem is hallottam erről a filmről, pedig nem létező, underground listákat bújok szerte a netről, hogy mi lehet az, amit még nem láttam, és kicsit is érdekel. Még az 1922-es Nosferatut is megnéztem, aminek a készültéről ez a film szól. Dafoe óriási figura, érdekes, hogy milyen ritkán látom a nevét, pedig az egyik legnagyobb színésznek tartom. Ebben is óriásit alakít. Nem gondoltam, hogy már 1922-ben is működött a method acting, a sistergő, fekete-fehér némafilmen is fontosnak érezték megjeleníteni a forgatási atmoszférát, színészi átszellemülést. Egy-két érdekesség, háttér-információ és a remek színészi játék teszi különlegessé ezt a filmet, viszont számomra nem fog emlékezetessé válni. Nem bántam meg, de egyre többször érzem azt filmek esetén, hogy felesleges megnézni, nem ad semmi újat az eddig látottak közé.

Különös kísérlet vmi nagyot alkotni, eljátszani, és mutatni a klasszikus alapokra helyezve. Igazán ígéretesnek tűnt, de vhogy mégsem szólt akkorát nálam, mint gondoltam. Kicsit viccesnek is tűnt a vége felé.