Sniper

Őszintén szólva, ez a film nem teljesen jött be. Tetszett a látvány-hang kombináció, a sivatagi tér, a rave-élmény-hangulat, de időnként veszített benne az értelmezési kapaszkodóm. Olyan, mintha egy hosszabb álom bent maradt volna az elalvás között.

Ez a film egyszerre gyönyörű és melankolikus, az izlandi táj, a fény-árnyék váltakozása annyira átjön, hogy szinte érzed a hideget, a délutáni meleget, az éjszaka súlyát. A karakterek adagolása laza, nem túl direkt, hanem inkább hangulatokra épít. Néha kicsit vontatott, vannak “üresjáratok”, de pont ezek adják meg azt az időt, amikor elgondolkodsz. Szereplők jól eltaláltak, az operatőr munka kiemelkedő.

Ez a film egy igazi érzelmi hullámvasút! Kate Beckinsale elképesztően átélten hozza Maureen szerepét, és bár a történet alapja erősen drámai, a rendezés nem hagyja, hogy elvesszen a klisék tengerében. Az utolsó csavar teljesen ledöbbentett.

Riz Ahmed karaktere keveset beszél, de minden pillanatban érződik, hogy benne van valami súly. A telefonos átjátszós kommunikáció közbeiktatása miatt különösen izgalmas, hogy mennyire lehet manipulálni az embert az ismeretlenséggel, a névtelenséggel. Egyetlen baj: amikor elindulnak az autós üldözések meg ilyesmi, kicsit elveszíti az intim, fojtott hangulatát.

Nagyon erős coming-of-age hangulat, és közben mégis valahogy más. Nincs túldrámázva, inkább csendesen üt, főleg a vége. A karakterek szerethetőek, még ha néha idegesítőek is. Olyan, mintha én is velük nyaraltam volna.