Athéné

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Megdöbbentő film az Athéné, mert egészen egyedi megvilágításba helyezi a franciaországi és párizsi zavargásokat. Athéné a francia főváros egyik kerülete, ahol a muszlimok aránya kimagasló. Három testvér sorsán keresztül tárja elénk a forgatókönyv az ott élők helyzetét. Egy muszlim gyerek áldozata lesz a rendőri intézkedéseknek, mire az Athéné negyed fellázad a keresztények és a hatóságok ellen. Megszerveznek egy felkelést, ami lángba borítja az egész negyedet. Sajnos a rendezés kicsit elfogult, túlságosan az egyik oldal szemszögéből láttatja az eseményeket, míg a másik oldalon a keresztény rendőri erők arctalan figurák, akik csak támadnak és támadnak. Romain Gavras görög-francia direktor érezhetően a muszlimok igazságtalan helyzetére fókuszál, és elkeseredett harcukat hősies küzdelemként mutatja meg. Emiatt a nézőnek kicsit a féligazságok filmje utánérzete támad, legalábbis nekem ez volt a benyomásom. A harci képek is túlzóak, mintha háború dúlna. Értékelésem a felsoroltak miatt csak három csillag.

A párizsi Athéné lakótelep egy nap utcai zavargások színtere lesz, amikor egy rendőri túlkapásban meghalt muszlim kamasz tragikus végzete miatt fellázad az egész arabok lakta kerület. A történet középpontjában az a testvérpár áll, akiknek öccsét megölték a rendőrök. Egyikük, Karim a felkelés élére állva borítja lángba az utcákat, másikuk, Abdel (aki a francia hadsereg hadnagya) viszont inkább hűtené az indulatokat. A felkelés azonban minden igyekezete ellenére kitör, és a francia rohamrendőrök tehetetlennek bizonyulnak az óriási túlerő ellenében. Az Athéné kerületben ugyanis ezrek (talán tízezrek) ragadnak fegyvert. A rendezés kapkodó, a néző elé vetített képek pedig többnyire összevisszaságot mutatnak. Azonosulni is nehéz a lázadókkal, mert bár a rendező, Romain Gavras érezhetően ebbe az irányba terel bennünket, az esztelen rombolást és vandalizmust nehéz eladni szimpatikus és támogatandó viselkedésnek (még akkor is, ha kezdete: egy fiatal halála valóban szörnyű). Értékelés: 50-55%, a kissé hatásvadász képsorok és a koncepciótlan rendezés okán.

Az Athena egy valós eseményekből inspirált fikció. Történetének központjában egy polgári felkelés áll, valamint az azt irányító érzelmek és emberek. Karizmatikus karaktereket sorakoztat fel, akiket a történelmük, személyiségük és kulturális közegük a... Teljes kritika

Franciaország 10%-a muszlim vallású, Párizsban pedig 15% feletti az iszlám hitűek (legfőképp arabok) aránya. Ez a szám azonban folyamatosan emelkedik, jelenleg, 2024 októberében talán már inkább a 20% körüli arány tűnik reálisnak. Ez azt jelenti, hog... Teljes kritika