Aurora Borealis: Északi fény

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nagyon szép, kerek történet, csak ki kell tartani a végéig. Mondjuk én nem untam az elejét sem. A megerőszakolós jelenet testileg-lelkileg megviselt engem is, annak ellenére, hogy szerencsére sötét volt és viszonylag gyorsan „lezavarták”, mégis bakan... Többccsal taposott a lelkembe. Törőcsik Franciska nagyon jól átadta az elveszettség érzését egy idegen helyen, ahol nem volt senkije, semmije, tökéletesen átéreztem a kiszolgáltatottságát. A fordulatokban örömömet leltem, és így lett szép, megható történet, aminek van eleje és vége. Ha már Franciska, akkor persze Törőcsik Marit nem illik kihagyni, már csak azért sem, mert a film során többször is úgy éreztem, le a kalappal, hogy ilyen idősen, betegen még elvállalt egy filmszereplést, ráadásul nagyon jól alakított. Apróság, de az volt a leghitelesebb rész, amikor magához tért a kómából, és miközben a lánya örömében a mellkasára hajtotta a fejét, az érzések kavalkádját adta vissza az arcával – ott nagyon benne volt a karakterében. Már csak két kérdésem maradt: mi volt a „horrorbabák” jelentősége, és mit adott hozzá a történethez a teljesen motiválatlan „Antonio”?? Míg a múltbeli szál nagyon klassz volt, a jelen eléggé felszínes maradt, konkrétan Olga élete és annak főszereplői. Ez egy kicsit levon a film élvezeti értékéből, de így is nagyon klassz lett.

A magyar filmgyártás évek óta megfelelő úton halad, több bizonyíték is van rá jó filmek formájában. Egyre bátrabbak a készítők, ma már nincs tabu téma. És az elkészült filmek között is egyre több a minőségi alkotás. Az Aurora Borealis: Északi fény a... Teljes kritika

El evickél ez a film a középmezőnyben. Ez pedig neki nem hátrány. Őszintén még ezt se néztem volna ki belőle. Ez a film nem lett egy korszakmegváltó alkotás de ettől eltekintve is nézhető. Nem mondom, hogy sok pozitívumot tudnék mellette felsorakoztatni talán annyi hogy elgondolkodik rajta az ember.

Történelmi melodráma, amelynek a forgatókönyve sokat akart elmondani a háború szörnyűségeiről, a nők meggyalázásáról, de érzésem szerint keveset sikerült. Meglehetősen modoros, visszaköszönnek az idős rendezőnő kedvenc témái, a nőiség biológiai deter... Többmináltsága, a gyerekszülés irtózatos fájdalma. A karakterek kidolgozatlanok, a nagy csavar meg elég nehezen hihető. A drámai témát erősen közhelyes megoldásokkal vitték a filmvászonra, a flashback gyakori alkalmazása inkább rontott, mint javított a színvonalon. A film tempója nagyon egyenetlen, hol hosszasan és feleslegesen elidőzik egy--egy jelenetnél, hol meg az ötödik sebességbe kapcsol, lényeges eseményeket még csak jelzésszerűen sem emlit. A „visszatért” Törőcsik Marin kívül a többi szereplő csak jól-rosszul eljátszotta a rá kiosztott szerepet, átélésről, azonosulásról nem beszélhetünk. Ladányi Jákob, az unoka, Róbert szerepében különösen amatőr alakítással tűnt ki. Legalább nagy vonalakban utalni kellett volna a két idősík közötti több évtized történéseire is, vagy a tátongó hézagot a kreatív nézők töltsék meg tartalommal?