Cistic

Tamás nem egy társasági ember. A múltja és a munkája miatt bezárkózva él: ha hívják, meglenik, kitisztítja a házat, munka után fölveszi a fizetést és újra hazamegy- várja a következő hívást. A legközelebbi emberek számára a szomszédai, mert a szellőzőrendszeren keresztül hallja a hangjukat. Az anyjával is csak telefonon beszél, de ez mindkettőjüknek megfelel. Ezt a sztereotípiát fölborítja, hogy bonyodalom keletkezik az egyik háztartásban, ahol dolgozik, és el kell bújnia, így szemtanúja lesz a családi életnek, ami egyáltalán nem hasonlít az ő életére. Ezek után szívesen figyeli idegen emberek életét, majd ebből a hobbiból szenvedély alakul ki. ennek köszönhetően kerül egy nap a szépséges Krisztina és furcsa bátyjának lakásába. Úgy dönt, hogy felrúgja saját szabályát, miszerint nem megy kétszer ugyanarra a helyre, és gyakran visszatér ide. Minden látogatással biztosabb benne, hogy ebben a családban valami nincs rendben, és csak idő kérdése, hogy közbe kelljen avatkoznia.