Claire Foy kifejezetten Janet Armstrong megformálásának kedvéért vált meg hosszú hajától, hogy jobban hasonlítson rá, és ezáltal is hitelesebb legyen. Ez a rövidebb frizura később is praktikusnak bizonyult, hiszen a Millennium-filmek folytatásában, az Ami nem öl meg című filmben is egy fiúsabb külsejű lányt kellett alakítania.Szerző: Attila G.
#2
Neil Armstrong ugyan nem élte meg a róla szóló film bemutatóját, de áldását adta a projektre, amelyben az életrajzi könyvének írója, James R. Hansen is közreműködött társproducerként. Armstrongnak nagyon tetszett az, ahogyan a könyvben ábrázolta őt Hansen, így úgy vélte, ha a filmben is ezt a vonalat követik az alkotók, nem lehet semmi probléma.Szerző: ArpiHajdu és Réci
#3
Szeptember elején a velencei fesztiválon volt Az első ember című film világpremierje, és már akkor kitört egy vita vele kapcsolatban. A produkció Neil Arsmtrong életrajzából készült, és azt a tízéves küzdelmet meséli el, amelynek eredményeként az első ember a Holdra léphetett. A filmet már most többszörös Oscar-várományosnak tartják, van azonban valami, ami bántja egyesek csőrét. Miközben dokumentarista hitelességgel mutatnak be mindent, ami a holdraszállással kapcsolatos, kimaradt az a jelenet, amikor Armstrong és Buzz Aldrin kitűzik az amerikai lobogót Földünk útitársa felszínén. Egyes bírálók szerint emiatt a film nem eléggé hazafias.
Az első embert jegyző Damian Chazelle Oscar-díjas rendező erre azt válaszolta, hogy mindez nem politikai állásfoglalás akar lenni, csupán arról van szó, hogy a film Armstrong érzelmeire és tapasztalataira koncentrál, ebből a szempontból pedig nem perdöntő jelentőségű, amikor társával kitűzik a zászlót.
Ryan Gosling tréfával ütötte el a dolgot, mondván, mivel ő kanadai színész, az amerikai zászlót illetően nála „kognitív torzítás” léphet fel, talán ezért nem tartja jelentősnek a problémát.
Neil Arsmtrong fiai, Neal és Eric, akik tanácsaikkal segítettek a film alkotóinak, egyáltalán nem érzik gondnak a zászlóügyet, de azt mondják, nem akarnak senkit befolyásolni, aki megnézi a filmet, döntse el mindenki maga, mit gondol erről. A DigitalSpy pedig rámutat, hogy amikor Armstrongot a Holdon látjuk, a háttérben szinte végig ott van az amerikai zászló, akárcsak az egész filmben, hiszen a NASA épületein és az amerikai portákon is mindig ott leng a csillagos-sávos lobogó.
A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a zászló-probléma már a holdraszállás idején is megjelent, sokan kifogásolták ugyanis, hogy űrhajósok nem az ENSZ, hanem az USA lobogóját tűzték ki a Holdon. (UIP Duna)Szerző: hp
#4