
Vélemények (3)
Még gyerek voltam, amikor készült, és most megnézve végig az volt az érzésem, hogy ez pont olyan, mint amilyenek az emlékeimben élő olasz filmek. Archetipikus. Két hatalmas színész, kiváló forgatókönyv, magával ragadó rendezés. Aki egyszer látta, sohasem felejti el.
Elképesztő, hogy erről a filmről eddig SENKI nem írt véleményt! (Vagy csak én vagyok olyan öreg, hogy már a bemutatásakor is láttam?!) A hatvanas évek elejének egyik legismertebb darabja, méltó társa Antonioni (a filmben említik is a „Napfogyatkozás”... Több
Édesapám beszélt mindig erről a filmről. Megnéztem, és már értem, Neki miért tetszett annyira.