Két hét múlva örökké

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Bájos és cuki, ám valahol bugyuta is. A film 2002-ben látott napvilágot, amikor 13-14 éves voltam, és az HBO-n minden héten leadták, és én mindig néztem. Itt szerettem meg Hugh Grantet, és innen kezdve imádtam. Valamiért én inkább ezt a szerepet azon... Többosítom a nevével, és nem a sunyi Daniel Cleaverrel (Bridget Jones). Így hát nekem valamiért ez egyfajta kedvenc a szívem mélyén, a film szeleburdisága ellenére is. Nem olyan kedvenc, amit szánt szándékkal évente előveszek, hanem olyasféle, ami bármikor, ha az utamba kerül, gondolkodás nélkül hajlandó vagyok újra megnézni. Grant jellemzően az a karakter a filmben, aki nem képes egyedül döntést hozni, kissé esetlen is, olyan főnök, amilyet el sem tudnék viselni, ha az éjszaka közepén csak azért hívna fel, mert nem tud nyakkendőt választani... Abszurd. Ebből a filmből megmaradt az a mondás George Wade-től, hogy "ja, szegény barom".

Hugh Grant és Sandra Bullock elég jó párosnak számít és nem is volt rossz a játékuk, de a film kicsit unalmas volt.

Itt még Sandra Bullock egy elég jó nő volt, Hugh Grant pedig egy csúcson lévő színész. A film aranyos, megmosolyogtató és kedves. Romantikusan bájos és bájosan romantikus. Ma már mindkét színész nagyon lesüllyedt, vagy így, vagy úgy, amit azért sajnálok.

Sandra Bullock egyik legjobb alakítását nyújtja ebben a filmben. Szinte végig látszik, hogy a többi színésszel együtt mennyire kedvelik a szerepüket. Nem vagyok én nagy vígjátékkedvelő, de ez tetszett.