Egy rossz ember tíz napja

Ez egy török neo-noir film kielégítő befejezéssel. Ezen belül is egy trilógia második része. Egy török ​​film folytatása a Netflixen, tele akciókkal. És egy öregedő antihős. Nem vagyok benne biztos, hogy erkölcsileg elmondhatjuk, hogy összességében jó srác. De ő jobb, mint sok más ember itt. Ez mindig jó trükk a filmek számára, ezért a főszereplőnek szurkolunk. Nem számítanak a hibái. Az egy dolog, hogy szerelmes valakibe, aki sokkal fiatalabb (lásd még az első filmet), utána elég sok aggódnivalója lesz, nem csak egy kicsit. Nagyon jó film. Az eseményeket úgy mesélik el, hogy van időd egy pillanatra gondolkodni, és ne ácsorogj egy helyben. Megannyi érdekes felvetés. A főszereplő pedig szimpatikus, Sherlock Holmes-szerű, de karaktereik autodestruktív részében a hasonlóság leginkább. A török ​​kultúrába való betekintés nagyon jó, én nagyra értékelem őket. Vizuálisan a film kielégítő szcenográfiát kínál. A zene is jó. Az akció tisztességes... és kíváncsi vagyok, hogyan fog (remélhetőleg) elkészülni a következő rész, ami hamarosan (?) jelenik majd meg.

Adott egy Philip Marlowe karakterét bálványozó magánnyomozó, akinek meg kell találnia egy fickót, de közben kapcsolatba lép egy nővel is, hogy megtalálják a nagybátyja gyilkosát. A film lényege, hogy hogyan oldja meg ezt a két ügyet, amelyek a nyomozás elmélyülésével egyre bonyolultabbá válnak. Innen a film a bonyolultság és az érthetetlenség határmezsgyéjén tartózkodik, a kétórás időtartam alatt a titkok pedig csak egyre összetettebbek. Ez a film tökéletes azoknak, akik szeretik a bonyolult és összeesküvéseket kínáló, rejtélyes krimiket – hiszen szükség van a tágra nyílt szemekre és a kitisztított fülekre. Rajtam kifogott, nekem ez a produkció egy nagy gubanc. Mindenféle filmes ravaszkodás ellenére egy meglehetősen silány színészi alakításokkal tarkított, és átlagosan fényképezett nagy mizéria. Nem izgalmas, ellenben baromi zavaros, és tele van mindennel; érthetetlen mellékszálak és nevetségesen sok karakter, értelmetlen maffiózók, akik nem haboznak kínozni és gyilkolni. A film második felében már tényleg lehetetlen mindenki nevét és rokonságát egyenesben tartani, végére pedig az egész forgatókönyv mocskos valóságát átjárja a valótlanság kemény illata.

A török filmek kissé távol állnak tőlem, de erre végül rászántam magam. A film jó, erős karakterek és jó sztori. Igazi csavaros, és bonyolult. Ami negatívum, hogy ezer szálon fut, és a film végére kb. nem lehet megjegyezni az összes szereplőt és családtagot, hogy ki kivel van, és milyen szerepet tölt be, mert annyi név felmerül. 10/9.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

1. Zűrzavaros a történet. 2. Túl sok a szereplő, megjegyezhetetlen nevekkel. 3. Nincs benne eredeti gondolat. 4. A két párhuzamos nyomozás csak a végtelenben találkozik. 5. A megfejtést szájba rágja a történet végén, ahelyett, hogy rávezetné az olvasót (nézőt), hogy maga jöjjön rá. 6. A cselekmény utolsó harmadában új szereplőket von be, akik nélkül a főhős nem boldogulna. 7. Az antihős (bármennyire is jó a karakter) túl puhány, nem gyűlöljük meg eléggé. 8. A gyilkosság(ok) büntetlenül maradhat(nak) benne. 9. Ízléstelen, profán jelenettel zárni egy végig lelkizős karakter drámáját. 10. Elvonulni a naplementében úgy, hogy folytatni lehessen az amúgy sem ütős sztorit.