
FILMINFÓ


74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)
A kép forrása: Columbia Pictures

74 Közös többszörös (1996)

74 Közös többszörös (1996)

74 Közös többszörös (1996)

74 Közös többszörös (1996)
Michael Keaton annyira tehetséges, mint mondjuk Tihanyi-Tóth Csaba... és kb. annyira vicces, mint Steve Martin. Egy jó ötletből így lehet összehozni egy ripacs showt. Hirtelen nem jut eszembe, hogy kire osztottam volna szívesen a főszerepet, de tuti találhattak volna hozzá egy megfelelőbbet... 2 csillag, mert a felétől már bele kellett tekergetni, hogy haladjon a folyamatjelző csíkocska. A lezárópoén (anyuka megállapítása az igazi szeretetről/szerelemről) azért jó volt. Kevés értékelhető pillanata van a filmnek.
Michael Keaton az egyik méltatlanul mellőzött színész Hollywood színterén. Tehetséges és bámulatosan jól tudja visszaadni a karakterek jellemét. És ebben a filmben ezt lehetősége is volt megmutatni. Mindegy, hogy szinkronnal vagy eredeti hanggal nézed meg, ez egy jó kikapcsolódást adó vígjáték. Érdemes megnézni, és azon kevés filmek egyike, melyet akár többször is meg lehet. De ne hallgass rám, nézd meg és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel és jó szórakozást!
Nem szoktam 2000 előtti filmeket letölteni, mert nagyon elszállt felettük az idő, annyit fejlődött a filmnyelv azóta, hogy olyan érzés a legtöbbet nézni, mint az Antigonét, vagy egy barlangrajzot. Az se rossz, csak a filmek manapság sokkal többet tudnak nyújtani, annyit fejlődött a műfaj kifejezésmódja, szimbólumrendszere és úgy általában minden aspektusa. Ami meg jó volt korábbról, azt már úgyis láttam. Mert akkor is készültek azért jó filmek, például ezzel a vígjátékkal egy évben jött ki a Trainspotting, a Fargo, Romeo + Juliet és más, többnyire igen innovatív művek. Ezt most ajánlás alapján szedtem le, és néztük meg. Tanulság: az ember figyeljen oda arra, hogy ki adta az ajánlást, vannak kontraindikátor ismerősök is. Tudhattam volna, na mindegy. Úgy értékeltem, hogy ez a film sajnos az 1990-es években már elvárható minimális filmszakmai színvonaltól is elmaradt. Egy rövid helyzetvázolás (talán az első negyed óra, vagy annyi se) után kaptunk egy problémamegoldást pár percben, majd azután végig (vagy ameddig nézni bírtam, mert elkezdtem kijárkálni, mással foglalkozni) a megoldás következményeit mutatták nekünk kb. annyira humoros vígjátéki formában, mint egy Sas kabaré vagy Bajor Imre, esetleg Nacsa Olivér. Nem is tudom, kinek ajánljam. Passz. Kihagyom az ajánlást.
A film összbevétele 34 100 000 dollár volt (imdb.com).
Michael Keaton következetesen nem viselt jegygyűrűt a forgatáson, hogy ezzel elkerülje a bakikat.