Adrien egy harmincöt éves férfi, aki épp egy családi összejövetelen ül, és rettenetesen unatkozik: soha semmi nem változik, minden éppen úgy zajlik, ahogy már előtte vagy százszor. De az unalom lenne a legkisebb gondja, ugyanis miután jövendőbeli sógora megkéri, hogy mondja ő a beszédet az… Több
Nem szokványos formátumú ez a minimalista stílusban forgatott film, amelyben nemcsak az egyszerű díszletek, de a mellékszereplők is csupán statikus háttérként szolgálnak egy szakítás történetéhez. Semmiképpen nem sodró lendületű az alkotás, inkább hömpölyög, és vígjátékként sem fergeteges, sokkal inkább finom humorokkal dolgozik. A főszereplő jól játszik, és hibái ellenére is szerethető, dilemmái vergődései pedig hétköznapiak és átélhetők. Röviden szólva: jó film született az alkotók kezei alatt, amit időről időre elő lehet venni, és egy nyugisabb estén el lehet rötyörögni rajta.
Nem rossz film, vannak jó pillanatai, de néha kicsit bárgyú. A főszereplő nagyon jól játszotta a szerepét. A zenék nagyon jók voltak, és a befejezés is tetszett.
A történet bemutatása egyedi volt, ez nagyon tetszett is. A főszereplőnk is kedvelhető figura volt, tetszett, ahogy dumált sokszor, de maga a film nem váltott ki belőlem semmit. Úgy gondolom, hogy ebből sokkal többet ki lehetett volna hozni, és sokkal humorosabb is lehetett volna még.
Talán az egyik legjobb vígjáték, amit az utóbbi években láttam. Nagyon okos történet, jó karakterekkel és persze jó dialógusokkal, amit egyszerűen imádok!
A beszédet beválogatták a 2020-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
