Lola és a fiúk

Ez már nem is tudom, hányadik francia vígjáték, amit idén láttam. De azt kell, hogy mondjam, hogy mind közül ez lett nálam a favorit. Kellemes poénok és jó hangulat jön át az egész filmből, és ami még inkább bejött, hogy remek íve van a történetnek.

Elég laposnak éreztem, kicsit még pofozgathattak volna az írók a forgatókönyvön. Viszont olyan mindennapi és emberi problémákat mutat be (pl. válás, születés, szülővé válás, munkanélküliség), melyek miatt igazán kedvelhető, még a butyutasága ellenére... Több is. Kicsit drámai, kicsit vicces, szerintem jól eltalálták az összhangot a két műfaj közt. Egy nyugodt vasárnap délutánra pont jó választás lehet.

Jean-Paul Rouve nagyszerű komédiája az életet mutatja be minden örömével és szomorúságával, szimpatikus karakterekkel és kiváló színészekkel. A prímet a párbeszédek viszik, nagyon jók és kellően humorosak.

Egyáltalán nem csalódtam a filmben, igazából pontosan azt is hozta, amire számítottam, de valahogy nem maradt egy igazán emlékezetes filmélmény az egészből. Szerintem egyszer simán meg lehet nézni, de csodát ne várjatok tőle.