Származás

Ez a film óriási erővel és bátorsággal nyúl az emberek közötti egyenlőség és a rasszizmus témájához. Nem kerülgeti a forró kását, keresetlenül és teketóriázás nélkül belecsap a közepébe. A cselekmény az Egyesült Államokban játszódik, középpontban egy... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azt hiszem, ez a film igazából az emberi tagozódásokról, csoportokra való osztásáról szól. Emellett megismerhetjük egy írónő fájdalmas érzéseit, amit a való életből merítettek. Sokan nem is gondolják, hogy hol helyezkednek el a hierarchiában, vagy épp lenézik a másik embert. A kasztrendszer és amit itt bemutattak, az embertelen, a jogoktól való megfosztás. Érdekes úgymond történelemórán vehettünk részt a két óra alatt, ahol az amerikai feketék és a zsidóság helyzetét nagy vonalakban próbálták bemutatni és érzékeltetni. Azt, hogy erre a dologra egy újságírónőnek kell rámutatni, és filmet kell erről készíteni, az már szerintem csak üzleti kérdés a mai világban. Miből tudnak hasznot húzni céllal. Maga a történet és a film jó drámai. Minden eleme valóban megrázó és szókimondó. Összességében a forgatókönyv jó, a rendezés is jó. A szereplők tudnak adni a filmhez, és így a jó kategóriát tudják tartani. A hangi, képi effektek jók. Így nálam elérte a négy csillagot ez az alkotás. Bármennyire is szomorú és elkeserítő erről a témáról filmet készíteni, az emberekben ott van az ösztön, hogy erre lesz, aki legyint egyet, van, aki megnézni, és na, ez jó, és van, aki hűha. Szóval nem vagyunk egyformák, de ami mélyen mögötte van, az igazi fájdalom és nemcsak a filmben, hanem a való életben is. Üdv: Yosi

A fajsúlyos témákat feldolgozó filmeket nem illik fikázni, de hát mit tegyek, ha nem bírok magammal. Bizonyára sokkal több empátiával néztem volna, ha afroamerikaiként élnék valahol az USA déli államaiban, de valószínű, hogy akkor sem tetszett volna. Jobban szeretem, amikor egy kreatív történeten keresztül érinti meg a rasszizmusra hajlamos néző lelkét a film. Ebben a két óra húsz percben alig történik valami a vásznon, a szerző narrációval és párbeszédekbe rejtve közli a mondanivalóját a publikummal. Ez pedig nem filmes műfaj. Ajánlom viszont nyelvgyakorlásra, mert szépen artikulálva beszélnek benne.