Pókember

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Számomra az egyetlen és utánozhatatlan Pókember-vonal, Tobey és társai szereplésével, egyszerűen egy teljesen más világ, mint bármely más Pókember-trilógia, akár Andrew-val vagy Holland-dal. Bár hozzáfűzném, hogy én, aki konkrétan most kezdtem belemá... Többszni a Marvel világába és ezzel együtt a Pókember-történetszálakba, meglátom a generációs szakadékot a színészek között. Félreértés ne essék, nem mondom, hogy rossz színészek alkották volna az új vonalat, de az első vonalas Pókember atmoszférája merőben más, mint a többi, hiába az új kor és vele a végtelen lehetőség a technikában, amit vizualizálásban produkálni tud a rendező és csapata. Számomra ezek inkább poénos képsorok illetve cselekmények lettek, amivel azt érték el, hogy a karakter teljesen más oldalára fejlődött át, és ez számomra inkább tűnik más történetnek. Viszont ennek az első három résznek számomra lelke van, sokkal közlékenyebb a film, rengeteg jelenetbe teljesen bele tudja élni magát az ember, mert magával ragad a film, és totálisan elvisz a sztori. Például Ben bácsi, amikor meghal, az eléggé érzékletesre és testhez állóra sikeredett, szinte művészet, ha lehet így fogalmazni, és számtalan ilyen cselekmény játszódik le ezekben, ami ténylegesen lenyűgöző, kézzel fogható, és legfőképp teljesen emberi. Számomra ez a filmes kategória legmagasabb polca, több mint remekmű, abszolút 5 csillagos.

Talán láttam vagy ötvenszer,mert amikor friss film volt,ez volt a fiam kedvence,éjjel-nappal ezt nézte. Jól összerakott mozi,és a színészek is jól hozzák a karaktereket. Ajánlott.

Ez az egyetlen Pókember film, aminek emlékszem a történetére és van valami köze a képregényhez. A története nem rossz, bár az zavar egy kicsit, hogy huszonévesek játszanak középiskolásokat.

Sam Raimi rendezésében látványos és érzelmes szuperhősfilm, amely Peter Parker (Tobey Maguire) származástörténetét mutatja be egyedülálló, drámai mélységgel. A stílus vegyíti a képregényes színeket, dinamikus akciót és sötétebb, személyes hangvételt;... Több a hangulat végig filmszerű, ugyanakkor ízig-vérig amerikai hősmese. A cselekményben Peter hőssé válása és belső vívódásai állnak a középpontban, a karakterek – különösen Peter, Mary Jane és a Zöld Manó – kidolgozottak, emberiek, sokszor hibáznak és szenvednek. Tobey Maguire átélhetővé teszi a kívülálló tinédzser küzdelmeit, míg Willem Dafoe emlékezetes gonosz. A forgatókönyv jól egyensúlyoz látványos akció és személyes dráma között, a rendezés tempós és stílusos, bár helyenként talán szentimentális. Objektív szempontból a film műfajteremtő, egyben klasszikus akció-kaland, szubjektíven nosztalgikus, magával ragadó, a szuperhős-rajongók és a fiatalabb generáció számára felejthetetlen élmény.