Vissza a mamahotelbe

Nem pontozom le teljesen, hátha csak nekem van valami speciális gondom ezzel a műalkotással. De azért basszus, az nem lehet véletlen, hogy egyszer már pár hete leakadtam róla, ma újrapróbáltam, és megint semmi. Azt se tudom, miről volt szó, annyira hidegen hagyott. Párszor megpróbáltam újra elkapni a fonalat, de nem ment. Nem volt semmi negatív vagy irritáló, csak olyan volt, mint egy kirakat, amiben olyan dolgok vannak, amik engem pont nem érdekelnek. Mint mondjuk egy átlagos nőnek egy szerszámüzlet kirakata.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azt hiszem, kellemesen csalódtam ebben a filmben. Könnyed hangulatú, laza francia humorral, remek kikapcsolódás bármely estére. Semmi nincs túlerőltetve. Sőt, mondhatnám, hogy visszafogott, bár a végén a csók a mama és udvarlója között igazi parázs. ... Teljes kritika

Ebben a filmben egyetlen jó dolog volt, mégpedig hogy a mami haláli aranyos. Ő az egyetlen, aki dob a filmen, akit kedvelni vagy éppen sajnálni lehet. Egyébként egy tipikus francia családi film. Könnyed humora ellenére inkább sorolnám a dráma kategór... Többiába, mint a vígjátékba. A rendezés gyenge, sokszor nem figyeltek a részletekre. Például elég érdekes hogy egy email-címet milyen sokáig ír le a csaj, vagy hogy milyen gyorsan elkészít és fogyaszt el egy kávét. Az idővel is igencsak furcsán bántak.

Cuki francia vígjáték, illetve dráma. Egyensúlyoz a két műfaj határán. Nálam a veszekedős filmek kategóriájába is beletartozik, de szerencsére nem fajulnak el a dolgok, komédiába illő fordulattal megoldódik a probléma. Az anya nagyon szeretetre méltó figura.

Igazi francia vígjáték, remek humorral és bárgyúan egyszerű történettel. Könnyed esti kikapcsolódásnak ideális.

Szinkronos francia besorolhatatlan műfajú darab, egy kicsit dráma, meg egy kicsit vígjáték is. Rettenetes család, hogy testvérek így viselkedjenek egymással! A mama is egy jobb cég, egész házassága alatt viszonya volt M. Jean-nal. Az erőltetett happy... Több end nem tett jót a filmnek, meg nagyon sok rendezői melléfogás is volt benne. Néhány ízelítőül: a szabadban verőfényben nyári ruhában járnak, a házban mégis erősen fűt a mama, vagy „elutazik” Avignonba, de másnap már otthon van, vagy este tíz után még világos van az utcán, meg a vacsoránál is nappali fény jön be az ablakon, vagy ahogy a nővér bánik a férjével, az igazi lúzer filctoll ügynökkel, aki valóban nagyon ellenszenves mellékfigura volt, de mégis 20 éve a férje. Egy két mozzanat azért tetszett: „Letekerted [a fűtést]? Neked termosztát van a fejedben?” A főhősnő lightosan jól odamondogatott az álláskeresőben az alkalmazottnak. Máris többet írtam erről a filmről, mit amennyit valójában érdemelne.

Egy igazi 'mamma' diktálja a filmbeli párbeszédek ritmusát, habár egy francia alkotásról van szó. Kiváló a film humora, nagyon szerettem a bugyutaságát és valahol aktuálisnak vélem a mondanivalóját.