Lavina

és az egész olyan mesterkélt. Valamit érzek, hogy mi akart lenni, de nem az lett. Nincs íve, olyan összehányt az egész. A színészi alakítások is elég középszerűek. Annak ajánlom, aki szereti nézni a havas egyeket, és a többi mindegy.

Nincs könnyű helyzetben a XXI. század férfija. A lelkünkben ott van, hogy a férfinak meg kell mentenie a gyengéket, ez a zsigeri kívánság. De agresszív azért ne legyen a fiú, amíg felnő, mert az ugye nem elfogadott. Mégis, mire felnő, pontosan tudni... Többa kéne, hogy az erejét mikor és hogyan kellene használnia. Pedig be sem gyakorolhatta, max. csak videójátékokban. Nem védek, nem hibáztatok, csak megfigyelek. A rendező is ezt tette, a felvetése jogos. Hogy mennyire sikerült jól a válasz, az más kérdés. Olyan lett a film, mint egy parázs vita társaságban: mindenki mond valamit, valahol igaza is van mindenkinek egy kicsit, megegyezés nem születik, de azért rosszul alszunk éjjel, és azt álmodjuk, mi is megléptünk egy kemény helyzetből...

Ez az Östlund zsigerből csinálja minden filmjét 30%-kal hosszabbra a kelleténél?

Ez a film egy tipikus könnyű európai kamaradráma. Az ötlet igazán eredeti és a feldolgozás sem volt rosz, csak gusztusomnak a karakterek, illetve a sztori folyamata valahogy túl lett tervezve. De lehet hogy a svédek valóban ilyen higegvérű "borgok" a... Többmi a nevelést, családi életet illeti. Csak a végén láthatjuk, hogy mégiscsak, ők is csak emberek.