Skunk: Egy pusztító élet árnyéka

Nagyon nehéz film. Sajnos nagy valószínűséggel sok ilyen és ehhez hasonló élet van még a világon. A színészek végtelenül jól alakították karaktereiket.

A családban maradás. Semmi szójáték – ez olyan, mint egy dokumentumfilm. A felvétel módja (kézi és az arcába), maga a történet... ami valós történeteken alapul... Feltételezem, hogy ezekből vettek néhányat, és alakítottak belőlük egy karaktert. Szóval lehet, hogy mindez nem egy személlyel történt... hanem néhány emberrel... akik azt mondták, látom, hogy az ilyesmi hogyan történt... és még mindig megtörténhet. A fiatal színész (mindkettő, de a tinédzser verzió több, vagy több képernyőidővel rendelkezik) igazán elképesztő a szerepében... akárcsak az egész szereplőgárda. Nagyon sok minden történik. Pedig a film képes mindig újat mutatni. Egyáltalán nem könnyű film... épp ellenkezőleg... erőszakos több értelemben is. Saját károdra figyelj! A társadalom nagyon gyorsan ítélkezik, de ezt mindenkinek látnia kell. Csak azért, hogy lássuk, semmi sem fekete-fehér. Vajon miért követnek el egyes fiatalok bűncselekményeket? Mert az élet soha nem adott nekik esélyt...

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film szereplője egy bántalmazó családból (végtelen kegyetlenül bántalmazó családból) intézetbe kerül... De ott hasonló társakkal van körülvéve. A családvédelmisek, a gondozók legnagyobb igyekezete ellenére ezek általában elveszett életek lesznek. Ez a valóság. Ahogyan egészséges ember gondolkodásával az is felfoghatatlan, hogy hogyan képes kötődni egy ember a bántalmazóihoz... A film nagyon élethűen és nyersen ábrázolja a kegyetlenséget, a brutalitást. Helyenként gyomorforgató. Megnézni érdemes, mert egyébként egy jó dráma. De erős idegzetűeknek ajánlott.