Utóhatás

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A filmcím tökéletesen megmutatja tartalmát egy borzalmas történés utáni állapotnak. Egy normális lelkületet halálközeli állapotba átcsapva hirtelen a mélybe ránt, traumát okozva, ki tudja, meddig. Ennek feldolgozása több szempontból, oldalról megköze... Többlítve próbálkozás csupán, hátha, talán megkönnyebbülést, továbblépést eredményezhet. És majdan, ha kicsit enged a szorításból, és újfent a visszatérés a hétköznapokba visszailleszkedést hozna... Ott az újabb csapás, ami talán egy végleges béklyót eredményez(het). Nagyon erős dráma, tökéletes színészi játékok, borzasztóan átérzi a néző.

A filmet közepesnek mondanám, mert bár gyönyörűen kibontja a trauma feldolgozásának folyamatát, profin ábrázolja a jellem csorbulását és küzdelmét, de végig hiányérzetet hagy a nézőben. A színészek szépen hozzák a karakterek küzdelmét, ám mivel a film eleje borzasztóan össze van csapva, és lényegében nem derülnek ki a traumaélmény részletei, nem éljük át azt a szereplőkkel, így valójában csak egy megfogalmazhatatlan agonizálást nézünk végig. Nagy rendezői melléfogás.

Azok, akik ezt a filmet készítették, igazán büszkék lehetnek a munkájukra. Ez egy gyönyörűen forgatott, jól játszott, jó tempójú film. Remek filmzene, remek színészi játék, hatékony történetmesélés. Egyetlen hibája sincs.

Nagyon erős film, de nem egy könnyű darab abból a szempontból, hogy bizony érzelmileg is van hatása. Engem abszolút letaglózott, jár rá az 5 csillag, ez nem is lehet kérdés.