A piszkos hadviselés minisztériuma

Guy Ritchie szerintem itt elég kellemetlen öngólt rúgott, mert ezt a valós történetet nem szabadott volna így elbagatellizálni, humorosra venni. Próbálta a Tarantino-féle Brigantik stílust hozni, de amíg az egy fiktív sztori (ugyan 2. világháborús ko... Többrabeli), itt ezen hősöket szembeköpte, enyhén szólva nevetségessé tette az átélt, véghez vitt cselekedeteiket. Ezt nem neki kellett volna megfilmesíteni, mert ezt nem érdemelték meg. És ráadásul nem minden kor felel meg az ő ugyanazon modernitásába átcsapott, bemutatott gondolatmenetének. Nekem már ezért se jött be a King Arthur, mert nagyon elnagyolt, elviccelős volt. A szereplőgárda húzónevei vonzottak, és amúgy meg szeretem Guy filmjeit... Nagyon is, de ez inkább elszomorított, mintsem "élvezetet" adott. Korhű élményem se volt... Valahogy nem tudtam átszellemülni a háborús időbe. Azt se értettem, hogy most a tenger az vadnyugati, vagy mi a szösz, hogy a zenét említsem. Szoli barna, kitestnevelésezett Reacher, Lee Cooper farmernadrágban, Tommy Hilfiger gyúrós pólóban (most csak írtam valami márkákat)... Ne mááár! Az Acélember is túl acélos akart itt is lenni, csak humorheroldként... A nácik is viccesen bugyutának voltak lefestve... Áhhh... Nah, mindegy is, megnéztem ezt is, de szerintem több tiszteletet máskor a hősöknek, Mr. Ritchie, ha kérhetem.

Szerintem ez teljesen korrekt volt, meg sem közelíti Guy Ritchie legütősebb korai filmjeit, de alapvetően egy szórakoztató darab, aminek megvan a maga humora, jópofa karakterei és stílusa. Nem egy idézhető film, nem is lesz kultfilm belőle, de egyszer simán nézhető. A megfelelő elvárásokkal aligha fog csalódást okozni.

Egy egész jó Guy Ritchie-filmnek indult ez, de valahogy ellaposodott, és hiányzott belőle az akció, az izgalom, vagy az érdekes karakterek. Valahogy nem állt össze egésszé a mozi, mintha a rendező nem tudott volna mit kezdeni a figurákkal. Individuál... Teljes kritika

Bár szeretem Cavillt, és bírom a színészi odaadását, most mégis azt kell írnom, hogy az eredeti történet több tiszteletet érdemelt volna. Egy valós történelmi eseményt amolyan akcióvígjátékba beleszuszakolni nem biztos, hogy bölcs döntés volt. Szinte... Több elbagatellizálták az eseményeket, pedig ezek az emberek nem kis teljesítményt mutattak. És nemcsak ebben a műveletben, hanem utána még többen is. A történelem feljegyezte ezeknek az embereknek és hölgyeknek a nevét, de igazából csak a film végén derül ki, hogy ezek élő, hús-vér emberek voltak, és nem egyszer tettek nagy szolgálatot hazájuknak és a koronának. Ám a filmet, ahogyan az lenni szokott, Amerika zabálta, hiszen kellően infantilizálva volt, és fröcsögött a sok szociopata által ontott vér. Egyelőre úgy tűnik, hogy a film nem hozta meg a várt bevételeket. A kb. hatvanmilliós befektetésnek még a fele sem csorgott vissza. Egyelőre... de még akár történhetnek csodák is. Talán? Talán. Szóval egy szónak is száz a vége: a film nem túl nagy durranás. Persze egyszer simán megnézhető, sőt azért vannak benne jó beszólások..., de mégsem az a fajta mozi, ami odaragasztja az embert a székhez. Ám kinek milyen az ízlése. Így aztán ne is hallgass rám, nézd meg, és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!