A két pápa

Tervezem újranézni. Amikor megjelent, nagyon tetszett a film, és a színészi alakítások is. Hihetetlen, hogy már egyik pápa sem él.

"Én vagyok a világ legnagyobb ateistája" – szoktam mondani. Mégis a megjelenést követő 1 év alatt 3x néztem meg a filmet, annyira tetszett. Úgy gondolom, hogy a vallás és a hit kérdése az utóbbi évtizedek alatt annyira szoros lett, hogy sokak szerint... Teljes kritika

Egy pápa tisztsége élethosszig tart, és nem volt jellemző, hogy egy pápa önként lemond, ezt XVI. Benedek (Anthony Hopkins) megtette. Életem során két pápaválasztást láttam a tévében, ezeket az eseményeket nosztalgikus érzés volt látni most megfilmesítve, sokkal érdekesebb volt, mint amit az átlagembernek bemutatnak. Annyira hitelesnek tűnnek a filmben látottak, hogy könnyen hihetőnek és valóságosnak tűnhetnek. A történet két fontos egyházi szereplő kapcsolatáról szól, az elején és a végén történnek meghatározó egyházi események is. Anthony Hopkins zseniálisan alakít a filmben, azóta is ha felmerül XVI. Benedek pápa neve valamilyen kontextusban, akkor egyből a színész arca jelenik meg előttem. Életrajzi filmnek is betudható, sokat megtudunk Ferenc pápa (Jonathan Pryce) előéletéről, érdekes nagyon. Gyakran ugrálunk a cselekmény ideje alatt térben és időben. Nem csak a karakterek, hanem a valódi személyek is közel kerülnek hozzánk a végére, és nehezen tudjuk elengedni őket. Itt minden egyes párbeszédnek súlya van, nem csupán vallási perspektívából. Ajánlom bármely vallás követőjének.

Nem tudta végig lekötni a figyelmemet, pedig érdekes mondanivalója film. Meg fogom nézni újra, koncentráltabban. A színészek remekek, nagyon jól alakították a pápákat. Megosztó filmek közé tartozik.