
Vélemények (4)
Kedves kis film. Volt benne pár vicces jelenet, viszont az unalmas részek rettentő nyomasztóak. Elkalandozik a néző gondolata. A francia zs kategóriás "zenének" a kötelező arcba tolása irritáló, és ha nem mozis lett volna, akkor biztos kikapcsolom. T... Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Hát nekem nagyon tetszett ez a film, végre egy kis üde történet, ami bemutatja, hogy sérült emberként is lehet boldogan élni szeretetben, törődésben. A sztori nagyon kis vidám, illetve emberi volt. Két férfi, apa és fia ékszereket rabol el, és a rendőrség elől menekül, miközben fogyatékkal élő, fiatal felnőttek üdülőtáborba készülnek, és egy buszra szállnak fel, ahol a segítők az egyiküket összetévesztik az egyik sérült férfival; mivel személyesen még nem találkoztak vele, ezért Sylvainnak nézik. Majd a két rabló felszáll a buszra, egyikük sérültet játszva, a másik pedig a nevelőjét, és ragaszkodik hozzá, hogy mehessen velük, mert Sylvain sokszor bekakil. :))))) Így egy sérülteknek szervezett nyári táborba kerülnek. Arnaud, az egyik sérült fiú okos és nagyon humoros karakter. Zuhanyzás közben közli Sylvainnel, hogy tudja, hogy ő nem sérült, de segít neki, valamint kérései lesznek Sylvainnal szembe a hallgatásáért cserébe. Például egy jó kis hátmosás. :) Az igazi Sylvain sorsába időközönként betekintést kapunk, aki egy bulis buszra szállt fel, és végigbulizta azt az időszakot, amit a táborban kellett volna eltöltenie. A 2 rabló férfi olyan közösségbe kerül be, ahol meglátják az élet igazi értékét, mély kapcsolatokat alakítanak ki, és megváltozik az életük. Reménykeltő film az elfogadásról, az együttérzésről, hogy igenis sérült emberek is lehetnek csodásak, értékesek, és jó velük időt eltölteni.
Ahogy a címe is sugallja, szerintem fantasztikus történet, nagyon élettel teli és feltölti az embert. Részemről jár az öt csillag.