Fura világ

Már eleve szokatlan, hogy nincs 15-20 percenként valami zenés, éneklős, táncos banzáj benne, és ezt maximálisan pozitív jelleggel írom. Kicsit retrós, rajzfilmes beütés érzetével kel életre ez a furcsa világ, és ezt is pozitívumként éltem meg. Ezt ötvözi az újításokkal, a nemzetközi megjelenítéssel, és külön kiemelném, hogy nem erőltetik rám a "szivárvány"-t, csupán 3-4 rövid alkalommal van említve, visszafogottan megmutatva. Apa és fia konfliktusból kapunk több generációsan, hol enyhébben, hol erősebben. Változni, belátni hibáinkat sosem késő, de vannak, akiknek ehhez nem elég a szimpla noszogatás. Nagyon ötletesen van felépítve, egy idő után egyeseknek beugorhat, mi az összkép, a lényeg. Mivel Disney-éknél nagy divat az élőszereplős újraforgatások, hát én ezt nagyon is el tudnám képzelni nagyfilmként. Ütne ám a látványvilágával.

A Disney az idén először jelentkezik animációs filmmel a tavalyi Raya és az utolsó sárkány, valamint az Encanto után. Az előbbi remek alkotást is jegyző Don Hall valószínűleg a Disney eddigi legmegosztóbb művét készítette el a Fura világ formájában. ... Teljes kritika

Szerintem irtó aranyos történet, alapjában véve élveztem, de valahogy nem igazán ragadott magával, pedig a Disney meséknek mégiscsak az a legfőbb jó tulajdonságuk, hogy bármikor újra lehet őket nézni.

Szerintem kétségtelen, hogy erre a mesére vártunk nem csak az elmúlt évben, hanem már hosszú ideje. De amennyire fontos üzenetet próbál közvetíteni, úgy süpped bele a szokásos klisékbe és didaktikus mondanivalóba. Nagy kár érte, mert így nem igazán tud túllépni a középszerűségen.