A legvégén a horizontos poén igazán rendben volt :). De lehet, hogy azért működött olyan jól, mert ettől eltekintve egyáltalán nem volt poénkodás a filmben, és már jólesett végre. Amolyan önéletrajzi film Spielbergtől, mely a kis Fabelman gyerek (a rendező filmes alteregója) filmes életének megindulását idézi fel kiskorától odáig, amikor bekerül Hollywoodba. Van filmes szakmai fejlődési szál néhány apró kulisszatitok fellebbentésével, pl. nem is gondoltam volna, milyen egyszerű taposódeszkás trükkel lehet a rohanó katona mögötti robbanásbecsapódást imitálni. Van családi dráma, és van van kis felnövős-szerelembe esős szál is. Ennek ellenére a hosszú játékidő alatt néha leül a film, de semmi vész, utána mindig továbblendül. Érdekes volt Seth Rogent olyan szerepben látni, ahol nem az idétlenkedés volt a feladata, működött a dolog, nem égett rá annyira a vígjátéki karaktere, hogy az ártson a mostani alakításának. Összességében egy lassú tempójú és eléggé melankolikus nosztalgiautazást kínál a rendező, a tőle megszokott profi minőségben. Nem egy történet vagy kaland elmesélésére fókuszál, hanem az apróbb emberi drámákat mutatja nagy érzékenységgel. Szerintem megéri leülni és végignézni.
Volt egyszer egy Hollywood, Isten keze, Belfast, Licorice Pizza, A Fableman család... A nagy kortárs rendezők sorra viszik vászonra intim hangvételű memoárjaikat, megénekelve felnövéstörténetüket, inspirációjukat, szenvedélyüket a filmkészítés iránt... Teljes kritika
A többi hozzászólóval ellentétben engem egyáltalán nem fogott meg a film. Se a hangulata, se a történet, se a szereplők nem nyújtottak számomra egyedit vagy különlegeset. Egy óra után már untam. Valami izgalmasabbra számítottam.
Egy kiegyensúlyozott és letisztult sztorit kaptunk egy normális fiú normális életéről egy normális világban. Valahol izgalmas, hogy egy olyan rendező csinálta mindezt, aki annak idején gyakorlatilag "megalkotta" a bluckbester fogalmát.
Senki sem készít már olyan szép filmeket, mint Spielberg. Az egész egyszerűen gyönyörű, amely talán egy kicsit túl közel áll az alkotójához, de érezhető, hogy Spielberg tudta, mit akar csinálni és persze mondani. Nem akartam, hogy véget érjen a film, és szerintem ez az az érzés, amit sokan keresünk manapság.
Azt hiszem, hogy csakugyan érezhető, hogy Spielberg úgy csinálta meg ezt a filmet, mintha ez lenne az utolsó. Persze remélem, hogy nem ez lesz. Nagyon megható történet, azt embert teljesen megérinti.
Ez egy mestermű Spielbegtől, ami hozza mindazt, amit az ő rendezői formanyelvétől elvárnánk. A Fabelmans egy olyan ember érzékeny és intim vallomása, akinek a filmművészethez való kardinális hozzájárulását talán senki sem kérdőjelezheti meg. Ami a le... Több