Kevin Smith 1994-ben a Shop Stop című, minimális költségvetésből készült filmjével valami igazán különlegeset indított el. Nemcsak ikonikus karaktereket teremtett, hanem olyan párbeszédeket írt, amelyek önmagukban is garantálták a sikeres vígjátékot. Az első rész zsenialitása éppen az egyszerűségében rejlik: fekete-fehér képi világ, egyetlen helyszín és kőkemény poéngyár.
12 évvel később Smith visszatért ahhoz, ahol minden elkezdődött, de közben felismerte, hogy a közönség elvárásai is változtak, és a saját lehetőségei is kibővültek. Ennek eredményeként egy merészebb, tartalmasabb és látványosabb vígjáték született, amely nemcsak elvetemültebb, de méltó folytatása is az eredetinek.
A történet maga egyszerű: egy sablonos romantikus szálra épül, de a film igazi ereje nem ebben rejlik, hanem a pörgős, ütős párbeszédekben. A Shop Stop 2 tele van rasszista, morbid és filmes utalásokkal, valamint nyakig merül a trágár humorban – de ezt a világot ismerve ez nemhogy elnézhető, hanem el is várható. Nem véletlen, hogy 13 évvel a premier után is idézgetünk belőle haveri körben.
A lezárás pedig tökéletes tisztelgés önmaga előtt: a film visszatér a gyökerekhez, és az utolsó snittben a kép fekete-fehérré válása olyan gesztus, amely egyszerre nosztalgikus és zseniális.
Az őrült vígjátékok között nálam toplistás helyen szerepel – néha szükség van egy olyan szintű agymenésre, mint a Kalandférgek trilógia, az Ananász expressz vagy épp a Shop Stop 2. Egyértelmű volt, hogy ez a film folytatásért kiáltott, de sajnos Kevin Smith végül elvetette ezt az ötletet. Marad tehát a reménykedés a készülő Jay és Néma Bob Reboot kapcsán. Soha rosszabbat!
78 Shop-stop 2. (2006)
Dante (Brian O'Halloran) és Randal (Jeff Anderson) kénytelen új munkahely után nézni, miután régi boltjuk porrá ég. A munkaerőpiacon nem igazán tolonganak az ilyen... több»
