A film nem sokkal több annál, amit a trailerben láttál. Inkább thriller jellegű mozi ez, mely folyamatosan játszik a nézőkkel, hogy mennyire dőlünk be a szereplőknek, kinek hiszünk, és mit kezdünk vele. Az északi drámák ezt egész jó csinálják, és többnyire itt is érdekes dinamikát tesz a szereplőkre a bizonytalanság, de nem elég, hogy megmentse az unalmas történetet. A film sajnos túl lassú, jelenetei túlnyújtottak, és mintha nem lennének jól egymásra vágva. Néha akad feszültség ezekben a hosszú szekvenciákban, az igaz, de nem elégszer.
A történet hasonlóan hiteltelen. Sigrid gyorsan beleszeret a sármos, de fura Christianbe, aki egy kutyajelmezbe öltözött férfival él együtt. Főhősnőnk kicsit túl hamar túlteszi magát a félmillió pirosan villózó jelen, hogy lehet, nem kéne egy ilyen csávóval a harmadik randin lemenni vidékre, egyes-egyedül. A borzasztó döntések sorozata igencsak frusztráló, de valamennyire érthető, a film nyilvánvalóan a toxikus vagy abuzív kapcsolatokat boncolgatja témakörével. Ezzel együtt nagyjából érthető, mért nem tudnak a karakterek gondolkodni, és a Christian kirohanásai nagyon hatásosak és ijesztőek.
Azonban, a film tudománya itt megáll, nem csavar érdekesen a felállásán, nem visz meglepő helyekre, sőt igazából semmilyen meglepetés sincs történetében. Emiatt sajnos kimondottan unalmas az utolsó harmad, ahol tényleg alig történik valami, és a feszültség sem nő tovább. Lett volna potenciál ezzel a sztorival valami többet kezdeni, jobban feltárni a kapcsolati dinamikákat, a kinkeket és fétiseket, vagy akár az állatokkal való viszonyunkat. De valahogy semmi sem lett igazán érdekesen kibontva.
Furcsa alapszitujával megvett a film, de nem tudott ébren tartani.
