Na, először is nem Forródrót, hanem vezetékes telefon a landline. A film 1995-ben játszódik New Yorkban (a szokásos New York-i melankolikus vígjátékok közé tartozik ez is). Ha pontosak szeretnénk lenni, ez egy karakterközpontú tragikomédia. Hétköznapi emberek (családtagok - férj/feleség/gyerekek/testvérek és barátok/szeretők stb.) hétköznapi csetlés-botlásait látjuk. Van központi cselekmény, de az majdnem mellékes ebben a műfajban.
Hirdetés
A Landline jól hozza az 1990-es évek nosztalgikus felidézését, de ez itt nem csak egy szórakoztató időutazás, ahol CD-boltok vannak meg vicces számítógépek; ez itt egy olyan világ, ahol a családtagok még offline élik a párhuzamos életeiket és adott esetben kisebb-nagyobb titkaikat. Aki már a mostani online-ba született bele, annak ezt nehéz lehet elképzelni.
A New York-i vígjátékok szokásos neurotikus és fanyar humorával és a többé-kevésbé a semmibe tartó cselekményével ez a film egy olyan mikroközönség számára lesz igazán élvezetes, akik kifejezetten szeretik ezt a fajta műfajt, melynek sajátossága, hogy nem hatalmas katarzisokra vagy nagy drámai csúcspontokra épít, hanem a hétköznapok apró rezdüléseire. Aki feszesebb és drámaibb történetvezetést vagy nagy drámai fordulópontokat vár, annak a film felületesnek vagy hiábavalónak tűnhet; ők ne nézzék meg.
Gillian Robespierre az ilyen filmekben bevált szereplők közül többet is szerződtetett ehhez a darabhoz: közülük is leginkább Jenny Slate dobja fel az egészet, de John Turturro is hozza a formáját. Abba Quinn, aki meg olyan rettenetben is szerepelt, mint a Kopogás a kunyhóban, itt most nagyon viccesen hozza a kissé öntörvényű kishúg karakterét. Összességében nekem nagyon tetszett.
60 Forródrót (2017)
Manhattan, 1995. Dana és Ali azt gyanítják, az apjuk félrelép. A lányok próbálnak megbizonyosodni róla anélkül, hogy anyjuknak szólnának. Nyomozásuk során titkok és... több»
Szereplők: John Turturro, Edie Falco, Jenny Slate, Amy Carlson, Abby Quinn Jackman
