Életfutár

A ( e sorok írásakor) 77%-os eredmény sok. Bár értékelendő a film történetének átlagnál jobb kidolgozottsága, a szokásosnál életszerűbb párbeszédek, az akciójelenetek régi sablonossága gyengíti a film erejét. A főhős mindenkit szitává lő, ám őt nem f... Többogja a golyó, sőt, a közelben lévő ellenfelek nem is lőnek, csak rárohannak (persze, vesztükre). Maradjunk egy 6-os értékelésben.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Először is köszönöm a lehetőséget a Mafabnak. Nagyon várós film volt ősz elején az Életfutár, már csak a főszereplők miatt is, de... Leginkább a dráma működik benne, pedig az előzetes egy izgalmas akcióvígjátékot kínált. Emiatt sokszor nehéz eldönten... Többi, hogy mit nézünk éppen. Majd a végére merül fel az a kérdés; hogy ausztrál vagy egy francia imázsfilmről beszélünk-e. Az egyedi helyszín hozott egy olyan atmoszférát magával, ami felüdülést okoz a sokadik USA-beli akciófilm után, de valamiért beleszőtték Párizst, meg a francia kultúrát. Ne keress benne logikát! Nem tudom, de a szerencsétlen májat úgy dobálják a filmben össze-vissza, mint egy értéktelen fémdobozt, és még meg is lövik a golyózáporokban, de ez még nem minden! Alan Ritchson nem engedi el teljesen a sokkal jobban ismert karakterábrázolását, ezért ez a film olyannak tűnik, mintha egy Reacher-mozifilmet néznénk (a főszereplő ebben is kőkemény ex-katonát játszik). Owen Wilson játékával olyan fúziót láthatunk, amit kevesebb hasonló történetben sikerült összehozni. Sajnos túl sok lett az olyan klisé, mint például: a halhatatlan antagonista, és a több sebből vérző, de legyőzhetetlen főhős, ezért már a végére inkább unalmassá válik. B-kategória ide vagy oda, az Életfutár hozza a kötelező, akciódús minimumot, de nem túl izgalmas, főleg drámai buddy movie-t produkált. Egyszer nézhető, pár hét múlva lehet, elfelejted. 7/10

Az Életfutár számomra egy teljesen közepes film lett. Nem mondanám rossznak, mert voltak benne jó ötletek és néhány pörgősebb jelenet, de valahogy mégsem tudott igazán magával ragadni. Végig azt éreztem, hogy lehetett volna sokkal izgalmasabb is. A t... Többörténet alapja szerintem érdekes, és megvolt benne a lehetőség egy igazán feszült, adrenalinos filmhez. Voltak olyan részek, amikor tényleg kíváncsi voltam, mi fog történni, de ezekből nekem kevés jutott. A feszültség nem mindig működött úgy, ahogy kellett volna, és emiatt néhol kicsit leült a film. A szereplőkkel sem volt különösebb bajom, de egyikük sem lett számomra olyan, akit igazán megkedveltem vagy akiért nagyon izgultam volna. Az akciórészek rendben voltak, viszont összességében nem éreztem azt a folyamatos pörgést, amit egy ilyen filmtől vártam. Nálam tehát Az Életfutár egy erős közepes. Egyszer simán megnézhető, vannak benne élvezhető pillanatok, de nekem nem lett belőle az a film, amiről még napokkal később is beszélek. Többet vártam tőle, főleg izgalomban és feszültségben.

Scott Waugh rendezése pontosan azt hozta, amit egy ilyen akciófilmtől vár az ember, se többet, se kevesebbet. A sztori rettentően egyszerű, nem kell rajta sokat gondolkodni. Adott egy nagyon fontos küldetés, egy szervátültetésre váró hűtőtáska, amit ... Többminél hamarabb el kell juttatni a célba, miközben körülöttük folyamatosan robban minden. Az egész film egy óriási rohanás az idővel. Alan Ritchson és Owen Wilson párosa meglepően jól működik együtt a vásznon. Ritchson hozza a megszokott kemény fiút, aki egyedül elintéz egy egész sereg ellenfelet, Wilson pedig a lazább, viccesebb figurát. Ez a két teljesen eltérő karakter nagyon jó dinamikát ad a jeleneteknek. Amikor már túl sok lenne az akcióból, jön egy-két beszólás tőlük, amin tényleg lehet mosolyogni. A látványra nem igazán lehet panaszkodni. A robbanások, az autós üldözések és a lövöldözések végig pörgősek, alig van pár perc szünet két akció között. Néha kicsit túlzásnak tűnik egy-két jelenet, de egy ilyen típusú filmben ez még simán elmegy. Ritkán látni ennyire szórakoztató, tiszta akciómozit a mostani kínálatban.