Kenez

Két művész nem mindig fér meg egymás mellett
Eleinte azt hittem a filmről, hogy valójábán csakis XIV. Lajosról fog szólni, viszont nem ez történt, és egy parádés filmet élvezhetünk végig. Jean-Baptiste Lully és Moliére tevékenységeit helyezi előtérbe a rendező. Néhol a zeneszerző és a drámaíró egymásnak segít, néhol pedig egymás ellen vannak, borsot akarnak törni a másik orra alá. A filmnek legfőképp azt az előnyét emelném ki, hogy hihetetlen lüktetése van. A film alá vágott zene és a vágóképek egymás utáni precíz megkomponálása akciófilmeket megszégyenítő módon teremt ritmust, iramot a filmnek. Egy kiváló alkotás, ami lényegében mutatja be a XIV. Lajos korában elhelyezkedő két nagyszerű művész életét és munkásságát.

Napóleon, mint kétélű hadvezér
Persze, persze történelmileg teljesen hamis, Ridley Scott becsap mindenkit, hogy Napóleonról egy olyan filmet rendez, ami nem a valóságnak megfelelő, de mindenképpen nem leírandó alkotása a rendezőnek. Ha azt nézzük én azt mondanám, hogy a szexuális életéből nyilván olyan részleteket emel ki Napóleonnak(Joaquin Phoenix) a film, amiket senki nem tudhatott és ezáltal egy olyan tulajdonságot ad a karakternek, ami visszataszító, ebben a korban lehet, egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Joséphinnel(Vanessa Kirby) egyfajta lélektelen házasságot kötött, de az is biztos, hogy a film szerint Napóleon meggyengült, ha a felesége nem mellette állt és nem feküdt le más férfiakkal távolléte közben. A film... több»

A félrevezetés mestersége
Egy klasszikus film, ami szinte végig egy tárgyalóteremben játszódik, és csak a film legvégén kaphatunk megoldást a cselekményszál magyarázatára. A rendező (Billy Wilder) egy csattanóra épülő filmet rendezett, ami ma is korhű, és engem teljesen megfogott. A védőügyvéd, Sir Wilfrid (Charles Laughton) miután kijön a kórházból, nem vállalhatna több gyilkossági pert, ekkor az ifjú pár, Leonard Vole és Christine Vole (Tyrone Power és Marlene Dietrich) előáll egy érdekes üggyel, ahol reménytelennek tűnik a férfi helyzete. Majd a film egészét úgy láthatjuk, hogy hiszünk Leonard Vole-nak, és elhisszük, hogy nem ő tette a gyilkosságot, de a tények ellene dolgoznak, és a tárgyaláson is úgy alakul, hog... több»

A gyilkosság ereje
Egy Hitchcock klasszikus, ami egyetlen lakásban, sőt mondhatni, szobában teljesedik ki, szerintem a film igaz, rövid terjedelmű, csupán 80 perc, azzal, hogy a filmben nincs megállás és azt figyelembe véve, hogy minden percben van egy-egy melléktéma, hihetetlenül fenntartotta a figyelmemet. Az alapszituáció zseniális, az, hogy a két barát, Brendon és Philip (John Dall és Farley Granger) partit szervez, elhíva Davidet is, akit a parti előtt gyilkolnak meg egy kötéllel. Milyen érdekes, hogy David nem jelenik meg, hiányolja az ott lévő családja és szeretője, Janet (Joan Chandler) is. A történet kisebb dialógokból áll, minden egyes szereplőnek van egy-egy jelenete, ahol ő kerül a középpontba, ami... több»

A pszichológia érdekessége
Egy hihetetlen klasszikus film, ami mondhatni, hogy egyetlen szobában játszódik, és így teszi érdekessé és kiélezetté a története, ami zseniális. A film elején először megismerjük az alapszituációt, azaz, hogy egy fiatal, 18 éves fiú megölte az apját, és a tárgylás után az esküdtszék 12 emberrel elvonul, és a következőkben megismerkedünk valahánnyal. A esküdtek csakis sorszám alapján vannak rangsorolva, ami ugyancsak egyedi. Elkezdődik az első szavazás, és egyetlen ember, talán a leghíresebb színész, aki a 8. esküdtet alakítja (Henry Fonda) ellentmond a többi 11 ítéletének, mivel azt állítja, hogy mégiscsak egy ember életéről van szó, legalább tárgyalják át a dolgokat. Megpróbálják meggyőzni... több»