Minden egyes epizód teljesen független egymástól, ez szokatlan lehet, ahogyan az is, hogy a szinte majdnem összes rész közel film hosszúságú, ezért annyira könnyen nem emészthető, sem a játékidőt, sem a cselekményszálakat illetően. Az epizódok többségében disztópikusak, de közelebb állnak a jelenhez, mint hinnénk. Nem láttam olyan részt, amiben ne lett volna legalább egy ismerős szereplő, de nem látjuk őket a következő részekben. Előfordul néhány utópia is, azok inkább háttérbe szorulnak. Kellemes csalódásnak bizonyult az LMBTQ-s történetszál, bár először vonakodva követtem figyelemmel, de szerintem az volt a legszebb az egészben, amikor már halott vagy, de mégis bulizol és élvezed az élet örömeit valami kis kapszulában, na meg az eutanázia sem tabu vagy bármiféle tiltott dolog lenne, ez minden esetre utópia a javából.
Ami meg inkább már a jelen, az a mobiltelefon-nyomkodás vezetés közben, ennek elég alternatív következményeit mutatta be 1-1 rész, többnyire agymenésekben. Bevallom, ezt a mindössze néhány részt 2 hónap vívódás után tudtam befejezni, annyira nem kötött le, pedig voltak érdekes történetek, de a tempó nekem nem jött át. Sok unalmas történettel találkoztam, a befejezések általában jól sikerültek. Akadt néhány kakukktojás is, mint például a 6. évadban, amit inkább thrillerhez sorolnék be, és nem sok köze volt a jövőhöz sem, azzal meg pláne nem értem, mi volt a „gond”, hogy a dokufilmeknek, közösségi médiának mennyire fontos szerepe van manapság egy adott hely turisztikai népszerűségéhez, legyen az akár a katasztrófaturizmus egy bűnügyi eset miatt. Tulajdonképpen ez már a jelen, és semmit nem tehetünk ellene. Feltétlenül szükséges volt az a vérfarkasos valami? A legújabb évad már kezdett elvonatkoztatni a sci-fi műfajától, és újítás gyanánt tartalmazza a thriller és misztikus horror elemeket. Ennél jobban elrontani az egészet ezzel az évaddal nem is lehetett volna. Két remek színész játszott az űrhajósos epizódban, Josh Hartnett és Aaron Paul, nem véletlenül a róluk készült fotókkal promózták a sorozatot, de az a 60-as évek nem volt jó ötlet, ahogyan az utolsó részben az 1979 sem, ez a retró hangulat nagyon nem kellett bele, nem állt össze a futurisztikával, még akkor sem, ha a 60-as években már megtörtént a holdra szállás. Maradni kellett volna az eredeti koncepciónál.
Az, hogy túlnyomó többségében azt mutatják nekünk be, hogy a modernitás és a technikai fejlődés lenne az antagonista, nézzünk előbb mögé. A meglátásom, hogy mindig az egyén a felelős, és ebben a sorozatban sincs másképp. Legtöbbször a főszereplő karakter felelős a történtekért, rosszabb esetben önmaga vagy mások vesztéért, és ez nem rejlik másban, mint az egyén szellemi hanyatlásában. Még az elején azt hittem, ez lesz a kedvencem, komolyan. Nem szívesen húzom le a sorozatot, de mivel nem nagyon kötött le, illetve az utolsó évaddal megadták neki a kegyelemdöfést, ezért a 3 csillag felé áll a mutató, bár a 7. évad reméljük, talán tud rajta majd kicsit javítani. 6/10.
90 Fekete tükör (2011)
dráma | krimi | misztikus | politikai | sci-fi | szatíra | thriller
A Fekete tükör egy antológia sorozat, vagyis a részek nem függenek szorosan össze. Az alkotók az élet és a technológia sötét oldalát igyekeznek bemutatni. több»
Szereplők: Salma Hayek, Kirsten Dunst, Domhnall Gleeson, Aaron Paul, Kate Mara
