Nagyon régóta vártam ezt a sorozatot. Tény, hogy még csak részben ismerem a Köztársaság fénykora időszakát, de azért eléggé, hogy élvezzem, és érdemien tudjak róla nyilatkozni mint egy jártasabb személy, abban mindig van valami extra öröm. Persze nem muszáj mindegyik könyvet ezelőtt elolvasni ehhez, csak, ha több részletet akarsz ismerni. Amikor kijött ennek az előzetese, már ott nagyon megtetszett a hangulata idejekorán, a szereplők is oké voltak már akkor nekem, és hát miért is ne, én speciel rögtön örültem is nekik, egyúttal rögtön tudtam, hogy a gonosz rasszista támadások lesben állnak, és sajna nem csalódtam... De erről majd később.
Tehát mintegy száz évvel járunk a Baljós árnyak eseményei előtt. A Jedik ekkor tízezerszám vannak szerte a galaxisban, őrzik a békét, a rendet... már ahol. Idővel fény derül arra, hogy egyesek a Brendokon érzelmeikre hallgatva – főleg Sol – nagyon elvetették a sulykot. Ez a konvergencia dolog bizony érdekes az egészben, de az látható, hogy ez nem egészen olyan, amelyhez később Anakin Skywalkernek van köze. A sorozat eleinte úgy mutatja be, hogy Mae az egyik túlélő, később kiderült, hogy ő és Osha ikrek... bizonyos szemszögből nézve. Az egész szinte csak az elején krimi, onnantól már az az érdekesebb, hogy mi történet egész pontosan az otthonukon, és hogy ki a Sith nagyúr, és mi a valódi terve. Már ha ő a nagyúr. Mert mintha Darth Plagueis lesett volna be egy kicsit... Qimir, avagy az idegen az egyik kedvenc szereplőm is lett egyhamar belőle Osha mellett. A második és a negyedik részben visszahúzódónak tetteti magát, a sith hacukája és a kortózis (Legendák utalás – EZAZZ!!!) sisakja alatt viszont igazi harcias sárkány. Arról nem is beszélve, milyen brutális harcjelenetekkel teli az ötödik rész. Ez aztán a prequel szint! Szuperül megkoreografált mozdulatok, alapos előkészülődések, meggyőző díszletek, Jedi ruhák exkluzív minőségben... Talán meg is érte 180 millió dollár ezért a cuccért. :) Azt az egyet sajnálom, hogy Kelnaccából nem láttunk sokat, de azért a hetedik részben brutál jó volt. Azért jó tudni, hogy Joonas Suotamo ismét Vuki bőrébe bújt.
Azt furcsálltam közben, hogy a visszaemlékezésre két külön epizódot kellett szánni. Ráadásul úgy, hogy az utóbbi közvetlenül a finálé előtt volt. De később kiderült, hogy persze a történet erre hegyeződött ki, és több szemszögből elmesélni egy eseményt azért némileg új perspektívát nyújtott az egész sorozatnak. Persze tudom, mi volt a valódi ok: a kék sütiket is be kellett vezetni valahol. :) Viccet félretéve, bírtam, ahogy más Erőhasználók is vannak a galaxisban, egyáltalán nemcsak a Jedik vagy a Sithek, ismertük is a Clone Warsból Az éj leányait például vagy a bardottaiakat, de főleg az Erő Urait a Mortisról.
Szóval itt a Jedik nem éppen önkénteseket toboroztak, hanem erőltettek a dolgot úgy, ahogy – tulajdonképpen érzelmi kötődés okán.
Különösek voltak azok a párbeszédek, melyekben Qimir egyre közelít Oshához, és nagyon nagy a súlyuk. Mi tagadás... a fürdőzős rész túlzás volt azért benne. Egyébként, remélem, látjuk még a fényostort a második évadban, mert éles akcióban nagyon ütős lehet. Biztosra veszem, hogy az okozta a sebeket Qimir hátán... A fináléban pedig a fénykard színének megváltozása nagyon érdekes volt, eddig nem láttuk a kyber-kristály átszíneződését. Közben a Galaktikus Szenátus is elkezd beleállni a dolgokba. Lesznek bonyodalmak a második évadban bőven, csak jöjjön hamarosan!!
Ez az első összességében brutál jó volt, több helyen amúgy... drámaian Mae nyomot hagyott bennem. :(
Egyvalamit muszáj leszögeznem: jómagam minden körülmények között ellenzem a rasszizmus minden fajtáját. Nem felejtek: tudom, mennyire mélyponton van a rajongótábor hírneve bizonyos dolgok tekintetében. Jól tudom, mit csináltak anno (majdnem) pl. Ahmed Besttel, nemrég Daisy Ridley-vel és Kelly Marie Trannel, Moses Ingrammel... Nem számít, hogy tetszik-e a film vagy sorozat, vagy sem, ilyet rendes rajongó sosem tesz. Pont. Nem lehet igazolni.
Persze tudom, hogy vannak olyan rajongók is bőven (remélhetőleg többségében!), akik tiszteletben tartják mások véleményét, nem számít, az milyen, csak legyen kulturáltan megfogalmazva. Szomorú, hogy ennyit kell beszélni erről, de ezt nem hagyhatom ki.
Szóval ha pl. valaki látta is, és a sztori miatt nem tetszett, és nem a bőrszín az oka, akkor rendben van. Mindenesetre... A haterek bicskája mindig belém törik, hogy úgy mondjam, csakúgy, mint az utóbbi sok évben. Tisztelettel kitartok amellett, hogy valaki nem jobb vagy rosszabb csak azért, mert ezt szereti. Na, erről ennyit. A messzi-messzi galaxisban egyébként legalább 20 millió (!) faj él.
Ez amúgy is jó arra, hogy más népek is még inkább érdeklődjenek a Star Wars irányában, mondjuk Dél-Kelet Ázsiában, Indiában és Afrikában. Közelebb érezhetik magukat ehhez. Hiszem a Star Wars mindenkié! Így természetesen nem számít az sem, hogy az egyes részekben férfiakból vagy nőkből van-e több.
Jól tudtam, hogy érdemes a legvégéig várni a véleményezéssel, mert párszor eleinte én is ködösnek láttam itt-ott, így jobbnak tűnt kivárni a végét.
Amandla Stenberg pedig gyönyörű, és nagyon jól alakította a szerepét, azaz szerepeit. Ikreket eljátszani még dublőrrel sem könnyű feladat. Jó munkát végeztek a látványmunkások és a vizuális szerkesztők. Manny Jacinto kőkemény harcjelenetei önmagukért beszélnek. Lee Jung-jae pedig odaadó volt, hogy angolul megtanult külön ezért, és igazi élmény volt látni a kungfu harcművészetet egy Jedi mesternél, főleg ott az Olegán. Sajna nem láttuk eleget Yordot és Jeckit. :(
A sorozat pedig... nem áll meg. Már most hatalmas nézettséget söpört be, és még mennyit fog, mert... klassz, erről van szó. Nem is szaporítanám tovább a szót. Megérdemli a sikert és a második évad... nem tud elég korán jönni!
10/10.
50 Star Wars: Az akolitus (2024)
akció | dráma | kaland | sci-fi | thriller
A sorozat a Csillagok háborúja világába kalauzolja a nézőt, azokba az időkbe, amikor a Galaktikus Köztársaság a végnapjait élte. Figyelemmel kísérhetjük az árnyékokban... több»
Szereplők: Carrie-Anne Moss, Amandla Stenberg, Lee Jung-jae, Dafne Keen, Jodie Turner-Smith
