Ami a zenei palettáját illeti, az indusztriális metál zenekar, a KMFDM - Go To Hell című számával nyitunk, majd ami-e stílus vonalat képviseli, egyik nagy kedvencem is a Front Line Assembly - Surface Patterns dala is felcsendül szólamra pár perc erejéig egy buli jelenetben. Különleges film ez, így utóbbi főleg jól passzoló soundtrack választás volt. Az újjászületett, paranoiás megszállottnak tűnő, családját minden áron védelmező, látnoki képességgel bíró, gonosszal szemben álló, üldöző, hősiesen küzdő Jeff Goldblum a központi karaktere. Az egészet egy végigfutó, hideg rázó, verejtékező álomhoz, egy agyi kivetüléshez hasonlítanám, ami a jó és rossz álmokat vetíti vászonra, miképp azok egymás ellen fordulnak, hogy az egyik ' kilökje ' a másikat a tudatból. Megjegyezném a stáblistával még nincs vége a filmnek, a TriStar lógó után érdemes a bónusz jeleneteit is végignézni egy kis csavarért, humoros kedvükben lehettek itt a készítői.
Ami a zenei palettáját illeti, az indusztriális metál zenekar, a KMFDM - Go To Hell című számával nyitunk, majd ami-e stílus vonalat képviseli, egyik nagy kedvencem is a Front Line Assembly - Surface Patterns dala is felcsendül szólamra pár perc erejéig egy buli jelenetben. Különleges film ez, így utóbbi főleg jól passzoló soundtrack választás volt. Az újjászületett, paranoiás megszállottnak tűnő, családját minden áron védelmező, látnoki képességgel bíró, gonosszal szemben álló, üldöző, hősiesen küzdő Jeff Goldblum a központi karaktere. Az egészet egy végigfutó, hideg rázó, verejtékező álomhoz, egy agyi kivetüléshez hasonlítanám, ami a jó és rossz álmokat vetíti vászonra, miképp azok egymás ellen fordulnak, hogy az egyik ' kilökje ' a másikat a tudatból. Megjegyezném a stáblistával még nincs vége a filmnek, a TriStar lógó után érdemes a bónusz jeleneteit is végignézni egy kis csavarért, humoros kedvükben lehettek itt a készítői.