„az amerikai kormány, félve a nemzetközi lebőgéstől (ha netán nem jönne össze az egész) megrendel egy földi, kamu Holdra szállást is.”
Azt azért pontosítsuk, hogy a film szerint, mert a valóságban semmi ilyen nem történt.
Ezt nem tudhatod. Vannak olyan publicisztikák, melyek szerint az amerikai kormány tartott attól, hogy lebőgés lesz az egészből, és valóban megrendelt egy színpadi verziót. Aztán nem lett lebőgés, így mehetett élesben a valódi Holdra szállás.
Kétségtelenül nem az évszázad filmje, és az Oscar-várományosok között sem fog szerepelni, ugyanakkor mégis szórakoztató Greg Berlanti romantikus vígjátéka, a Vigyél a Holdra (Fly Me to the Moon). A főszerepekben Scarlett Johansson és Channing Tatum láthatóak, és egyértelműen mindent megtesznek a sikerért, de kettejük közül csak Scarlett Johansson nyújt valamelyest emlékezeteset. A rámenős marketinges, Kelly Jones alakját jeleníti meg, aki egyszerre ügyeskedő szélhámos (mindenkire rásóz mindent) és odaadásra képes érzékeny nő. Utóbbi tulajdonságát Cole Davis NASA vezető oldalán mutatja meg elég nagy sikerrel. A film az 1969-es Holdra szállás körül forog, amikor az amerikai kormány, félve a nemzetközi lebőgéstől (ha netán nem jönne össze az egész) megrendel egy földi, kamu Holdra szállást is. Ehhez rendezők, statiszták kellenek és persze a már említett rámenős marketinges. Néhol egész jók a poénok, van némi romantika is a levegőben, és úgy általában könnyed az egész film légköre. Értékelésem: 4 csillag.