Hamupipőke varázslatos története megunhatatlan: a Grimm-testvérek átdolgozása mellett talán a Disney-féle adaptáció ismert a legszélesebb körben, de gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza. A mai ismert formájában a 17.században jegyezték le, de a történet magva már az ókori Hellászban, Egyiptomban, sőt, Kínában is felbukkannak. A számtalan adaptációk sora most épp egy norvég feldolgozással gazdagodott, az itthon jobbára ismeretlen Cecilie A. Mosli rendezésében.
Az alacsony költségvetés meglátszik a film küllemén: noha a télies, hófedte norvég tájak egyedi alaphangulatot kölcsönöznek neki, a díszlet szegényes: szerény faházak a havas puszta közepén, egyszerű, fakó vagy sötét színű ruhák, még a királyi palota is nélkülözi a csillogást. Ráadásul a varázslatot bemutató jelenetek sem elég varázslatosak, sőt, maga a bál is elég szürke. Vagyis atmoszféra-teremtésben nem a legjobb Cecilie A. Mosli rendezése, amit csak tetéz, hogy az igényes kivitelezésre és cselekményvezetésre sem fordított elég figyelmet. Hamupipőkéről nem derül ki, hogy mennyit is szenvedett valójában, itt inkább egy cserfes, vadóc, szabad lánynak tűnik. A herceg inkább egy vásott, teszetosza kölyöknek tűnik, mintsem leendő királynak. (Ha összehasonlítjuk a Disney 2015-ös remake-jében Richard Madden alakításával, akkor látható, hogy gyakorlatilag mindent elrontottak a karakter megírásakor.) Az első találkozásuk nélkülöz minden romantikát (egy ízben Hamupipőke fiúnak öltözve találkozik a herceggel!), bár igazából a báli jelenet sem elég romantikus, a színészek között nincs semmi kémia, így meglehetősen erőltetettnek és mondvacsináltnak tűnik az a nagy egymásra találás.
A színészi játékokkal a film színvonalához képest nincsenek különösebb gondok, de a karakterek kidolgozottsága már bőven hagy maga után kivetnivaló. Még a gonosz mostoha sem elég gonosz, inkább csak egy idegesítő "Karen"-nek tűnik (szintén sokatmondó az összehasonlítás Cate Blanchett 2015-ös alakításával). A két mostohanővérből itt csak egy van, és mellesleg egészen jó barátnők Hamupipőkével. Maga a történetvezetés sem valami magabiztos, nehezen indulnak be az események, a 3 báli napot 1-re rövidíti, a humorosnak szánt elemek abszolút nem működnek, többször unalomba fullad.
A Hamupipőke puritán, hanyag feldolgozása ez tehát, ami szinte semmi újat nem képes mondani, és ahol próbálkozik, ott is inkább visszájára sül el a dolog. Aki szerint a Disney élőszereplős remake-jei felesleges bőrlehúzások, az mindenképp nézze meg ezt a filmet, és át fogja értékelni a fogalmat.
Egy igazi klasszikus elevenedik meg a legújabb feldolgozásában. Hamupipőke magányosan tengeti mindennapjait gonosz mostohaanyja és testvérei házában, akik szinte halálra... több»
Szereplők: Anne Marit Jacobsen, Kristofer Hivju, Thorbjørn Harr, Ellen Dorrit Petersen, Cengiz Al
