Az Alien franchise mindig is megosztó és különleges világ volt. Jelenleg is az a helyzet, hogy legrégebbi eredeti részek népszerűsége a legnagyobb: az 1979-es A nyolcadik utas az IMDb-n 8,5 ponton áll, az 1986-os A bolygó neve pedig 8,4-es szinten szerepel. Ezek után jön egy szakadék, majd a Prometheus 7,0 ponttal érkezik (667 ezer szavazattal). Az összes több rész 7 pont alatti.
A Romulus pontozása még sokat változik: egyelőre 171 ezer voks után még 7,2-es értékelésű (de ez még biztosan menni fog lefelé). Ezek alapján bukásnak semmiképpen sem lehet nevezni, noha az is egyértelmű, hogy a franchise eddigi 9 részét nézve a középmezőnyben lesz a helye. Ami személyes véleményemet illeti: akadnak előnyei és hibái is. Előny nálam a fiatal karakterek sora (nekem ugyanis kifejezetten tetszett, hogy ezúttal huszonéves fiatalokkal csinálták meg az egészet), illetve a film második szakasza a végső jeleneteket kivéve, melyben felbukkan a 3 perc alatt 3 méteresre növekvő hibrid lény.
Negatívum a film első szakasza, a túl sok facehugger és a túl nagy fókusz, a hol ide, hol oda álló szintetikussal. Ez nekem inkább idegesítő és hiteltelen is. A színészi alakítások közül egyedül a főszereplő leányzó emelkedik ki, bár a kiemelkedés nem biztos, hogy szerencsés szóhasználat, tekintve, hogy Cailee Spaeny mindössze csak 152 centi. Nálam viszont hiteles a játéka, és tud újat is vinni az egészbe. Mindent egybevéve a sztori kidolgozott, nekem bejött, hogy kapunk logikus választ arra, hogy miként kerülhettek xenomorfok az elhagyatott űrállomásra. A látványvilágban lehettek volna kicsit innovatívabbak, bár az Alien-savba lebegés új ötlet a filmben. Az alakítások átlagosak (kivéve az említett hölgyet), a zárás pedig gagyi. Így mindent egybevéve a Romulus 3 csillagos, közepes film 60%-os értékeléssel.
68 Alien: Romulus (2024)
Egy elhagyott űrállomás elfeledett mélységeibe merészkedve egy csapat fiatal űrgyarmatosító találkozik az univerzum legborzalmasabb életformájával. A producer Ridley Scott, aki... több»
