Nő az udvaron

A történet úgy kezdődik, mint mostanság a legtöbb horrorfilm: semmi rejtély, semmi misztikum, csak egy családi dráma vagy nevezzük inkább szociokriminek. A három főszereplő, az anya, Ramóna (Danielle Deadwyler), a fia, Taylor (Peyton Jackson) és a ... Teljes kritika

Teljesen nézhető kis tucathorror. Egyszerű, olcsó, kevés színészes mű, tipikus családi trauma témakörben. Nagyjából kitalálható, mi történik itt, nagy meglepetésekre nem érdemes számítani. Annyit mondhatok csak, hogy ha nem bírod az idegesítő gyereke... Többket, akkor nincs értelme erre beülni, mert a forgatókönyv jelentős része abból áll, hogy anyuka ordít a rakoncátlan gyerekének. Most kicsit savazom a filmet, de az igazat megvallva teljesen oké volt. Megvolt a feszültség, megvoltak a jumpscare ijesztések, és a milliónyi fény-árnyék ijesztés. Amolyan komfortsztorinak mondanám ezt, mert kb. azzá vált a Blumhouse, de legalább most nem egy ijesztő medencéről forgattak filmet. Danielle Deadwyler meg tényleg komolyan vette a szerepét, és a semmi karakterét meglepően szépen tágította többdimenziós figurává, az elkeseredés és megbánás szépen megjelent az arcán, és ezzel már kimagaslik a film más, olcsó horrorfilmek közül. Nyilván, ha dönteni kell, hogy ezt vagy a Sinnerst vagy a Nosferatut nézd meg, akkor ejteném, de egy kedd estére jó kis mozi.

Abszolút nem horror, ilyen alacsony költségvetésű agymenés; fogalmam sincs, miről szólt.

A szokásos, felejthető, egyszernézős komforthorror. A kedvenc műfajom. Az tetszett, hogy a film jó része világosban játszódik. Az viszont nem, hogy totál zavaros a történet, és ha az unalmas részekre nem figyelsz oda, nem is áll össze. Év végén talál... Többgatni fogom majd, hogy mi volt ez, és hogy tényleg láttam-e egyáltalán, de így szerda estére rendben volt.