Imádlak utálni

Az Anyone but You egy romkom. A legtipikusabb, legközhelyesebb elemekkel a zsánerből. Amiben ez más lehetne, az Glen Powell és Sydney Sweeney, és kettejük nagyjából az egyetlen működő dolog a filmben. Pedig Sweeney talán élete legrosszabb alakítását tolta itt, olyan, mintha néha a kamerába is nézne, annyira unta a forgatást. A történetet nyilván már a trailer alapján kitaláltad, és sajnos humorból a dolog nem is adott többet. Egyszerűen nem vicces a film, vagy a színészek nem tudják, hogyan kell vicceket kivitelezni, mintha az időzítés vagy a vágás nem működne együtt rendesen. Például főszereplőink megpróbálják eladni, hogy bírják egymást, azzal hogy egymás seggét fogdossák, de maga a jelenet nem játékos, vagy komikus, hanem olyan mint egy Office jelenet, leginkább csak kínos. És ez igaz egy csomó más jelenetre, amik valahogy messze túlnyújtottak, mintha elfogyna a narratív lendület félúton. Mi még oké? A főszereplő haverja egy érdekes és tényleg vicces karaktert alakít, az ő jelenetei jól működtek, de ő egyedül van ebben a filmben, aki tényleg lazára vette és jól érezte magát. A film nagy része inkább reklámszínvonalú dolog, mint egy rosszabb Adam Sandler-film.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Jelentős felhajtással került a mozikba az Imádlak utálni című romantikus vígjáték Will Gluck rendezésében, Sydney Sweeney és Glen Powell főszereplésével. A beharangozás elsősorban annak szólt, hogy mennyire vicces lesz és mennyire nagyon romantikus. A viccek sajnos elmaradnak, humor is minimális van benne, a romantika pedig meglehetősen mesterkélten hat. Az egész sztori lényege, hogy gazdag, unatkozó milliomosok hogyan kevernek-kavarnak párt keresve, egy ausztráliai családi eseményen, ahol egy leszbikus pár esküvőjére gyűlnek össze. Mindenki kőgazdag, mindenki jól néz ki, és mindenkinek az a legnagyobb gondja, hogy ki kivel jön össze. Ezek nagyjából a közös pontok. És ott van a két főszereplő. Szinte semmit nem tudunk meg róluk, csak hogy kisportoltak, jó testűek és egymást kerülgetik, majd jól összejönnek a legvégén. A forgatókönyv nagyon ügyel arra, hogy egyetlen valódi és mély érzelem sem legyen véletlenül sem ebben a filmben. Nagyon felszínes, nagyon unalmas és nagyon mesterkélt, sőt hatásvadász, miközben nagyon romantikusnak akar látszani. Nem jött össze. Értékelés: 50% jóindulattal.

Önmagában lehet jó egy vígjáték akkor is, ha felszínes, de ha felszínessége mellett még humorban is gyenge, akkor a végeredmény nem lehet jobb közepesnél. Ez a baj ezzel a filmmel. Szép emberek, kisportolt hapsik, csinos nők szerepelnek benne, de az egész alapsztori borzasztóan klisés és gyenge, miközben túl sok vicces helyzetet sem kapunk. A film elején a WC-ben nadrágját vízzel lelocsoló fiatal már megvolt sok más filmben is. A nadrágba került pók miatt pucérra vetkőző főhős pedig nem annyira vicces. Az egymás fenekének balfék fogdosása pedig alpári és mesterkélt. Ahogyan sajnos az egész is úgy, ahogy van. Elég sok dolog hiányzik ebből a vígjátékból, de leginkább a jó sztori és a jobb színészi játék. Úgy tűnik, hogy pusztán kigyúrt macsókkal és bombázókkal még nem lesz garantált minőség, kell a jó forgatókönyv, eredeti történet, minőségi rendezés és leginkább az átlag feletti színészi teljesítmény (vagy legalább több szájukba adott poén). Egy mozijegy árára még így is elmegy. Egyszer. Max.

Várok már egy ideje egy szellemes vígjátékra, és azt hittem, végre összejön, de az Imádlak utálni annyira semmitmondó, üres és sablonos, hogy tipikusan két csillagos produkció csupán. Az egész arra megy rá, hogy a kockahasú macsót és a kebelcsoda Sweeney kisasszonyt csodáljuk, ahogy nagyon szellemesnek tűnnek. De nem azok. Az alpáriság csak ráadás a sok meztelenkedéssel. Mondanám, hogy a lazulni vágyó, romantikát akaró vígjáték fanok kedvelni fogják, de valójában csak akkor fogják, ha az ízlésüket félreteszik.

Nos gyerekek, az elején azt mondtam, hogy hű, de sz*r film, atyaég, aztán elkezdett összeállni a kép a mindenütt elhelyezett jelekből, hogy amit látunk, az egy Bill Sexpir feldolgozás (Sok hűhó semmiért). Falakon, könyvgerinceken meg mindenféle rando... Teljes kritika