Vélemények (30)
Igazából kínos ez a vígjáték, mert annyira gyenge és közönséges a ráöntött cukormáz ellenére is, hogy kifejezetten égő mindenkire nézve, aki részt vállalt benne. Sydney Sweeney, a cickó királynő kiteszi, amit tud, Glen Powell meg a kocka hasát, és ennyi. A poénok gyengék, a sztori meg egybites. Megerőltethették volna magukat egy jobb történettel és ízlésesebb, egyedibb humorral, vagy legalább olyannal, ami nem ordenáré. Will Gluck nem éppen a minőségi rendezésiről híres, és most sem tudott kitörni a gagyiból.
Várok már egy ideje egy szellemes vígjátékra, és azt hittem, végre összejön, de az Imádlak utálni annyira semmitmondó, üres és sablonos, hogy tipikusan két csillagos produkció csupán. Az egész arra megy rá, hogy a kockahasú macsót és a kebelcsoda Sweeney kisasszonyt csodáljuk, ahogy nagyon szellemesnek tűnnek. De nem azok. Az alpáriság csak ráadás a sok meztelenkedéssel. Mondanám, hogy a lazulni vágyó, romantikát akaró vígjáték fanok kedvelni fogják, de valójában csak akkor fogják, ha az ízlésüket félreteszik.
Önmagában lehet jó egy vígjáték akkor is, ha felszínes, de ha felszínessége mellett még humorban is gyenge, akkor a végeredmény nem lehet jobb közepesnél. Ez a baj ezzel a filmmel. Szép emberek, kisportolt hapsik, csinos nők szerepelnek benne, de az egész alapsztori borzasztóan klisés és gyenge, miközben túl sok vicces helyzetet sem kapunk. A film elején a WC-ben nadrágját vízzel lelocsoló fiatal már megvolt sok más filmben is. A nadrágba került pók miatt pucérra vetkőző főhős pedig nem annyira vicces. Az egymás fenekének balfék fogdosása pedig alpári és mesterkélt. Ahogyan sajnos az egész is úgy, ahogy van. Elég sok dolog hiányzik ebből a vígjátékból, de leginkább a jó sztori és a jobb színészi játék. Úgy tűnik, hogy pusztán kigyúrt macsókkal és bombázókkal még nem lesz garantált minőség, kell a jó forgatókönyv, eredeti történet, minőségi rendezés és leginkább az átlag feletti színészi teljesítmény (vagy legalább több szájukba adott poén). Egy mozijegy árára még így is elmegy. Egyszer. Max.
Nos gyerekek, az elején azt mondtam, hogy hű, de sz*r film, atyaég, aztán elkezdett összeállni a kép a mindenütt elhelyezett jelekből, hogy amit látunk, az egy Bill Sexpir feldolgozás (Sok hűhó semmiért). Falakon, könyvgerinceken meg mindenféle rando... Teljes kritika
Egy újabb (10 dolog, rád gondolok) abszolút élvezhető Shakespeare-feldolgozás! A kémia a színészek közt tökéletes, és konkrétan visítva nevettünk a moziban, ami ezer éve nem történt meg semmilyen vígjáték kapcsán. Szerethető film, kikapcsolódásnak tökéletes, és romkomnak sem utolsó.
Az Anyone but You egy romkom. A legtipikusabb, legközhelyesebb elemekkel a zsánerből. Amiben ez más lehetne, az Glen Powell és Sydney Sweeney, és kettejük nagyjából az egyetlen működő dolog a filmben. Pedig Sweeney talán élete legrosszabb alakítását tolta itt, olyan, mintha néha a kamerába is nézne, annyira unta a forgatást. A történetet nyilván már a trailer alapján kitaláltad, és sajnos humorból a dolog nem is adott többet. Egyszerűen nem vicces a film, vagy a színészek nem tudják, hogyan kell vicceket kivitelezni, mintha az időzítés vagy a vágás nem működne együtt rendesen. Például főszereplőink megpróbálják eladni, hogy bírják egymást, azzal hogy egymás seggét fogdossák, de maga a jelenet nem játékos, vagy komikus, hanem olyan mint egy Office jelenet, leginkább csak kínos. És ez igaz egy csomó más jelenetre, amik valahogy messze túlnyújtottak, mintha elfogyna a narratív lendület félúton. Mi még oké? A főszereplő haverja egy érdekes és tényleg vicces karaktert alakít, az ő jelenetei jól működtek, de ő egyedül van ebben a filmben, aki tényleg lazára vette és jól érezte magát. A film nagy része inkább reklámszínvonalú dolog, mint egy rosszabb Adam Sandler-film.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Jelentős felhajtással került a mozikba az Imádlak utálni című romantikus vígjáték Will Gluck rendezésében, Sydney Sweeney és Glen Powell főszereplésével. A beharangozás elsősorban annak szólt, hogy mennyire vicces lesz és mennyire nagyon romantikus. A viccek sajnos elmaradnak, humor is minimális van benne, a romantika pedig meglehetősen mesterkélten hat. Az egész sztori lényege, hogy gazdag, unatkozó milliomosok hogyan kevernek-kavarnak párt keresve, egy ausztráliai családi eseményen, ahol egy leszbikus pár esküvőjére gyűlnek össze. Mindenki kőgazdag, mindenki jól néz ki, és mindenkinek az a legnagyobb gondja, hogy ki kivel jön össze. Ezek nagyjából a közös pontok. És ott van a két főszereplő. Szinte semmit nem tudunk meg róluk, csak hogy kisportoltak, jó testűek és egymást kerülgetik, majd jól összejönnek a legvégén. A forgatókönyv nagyon ügyel arra, hogy egyetlen valódi és mély érzelem sem legyen véletlenül sem ebben a filmben. Nagyon felszínes, nagyon unalmas és nagyon mesterkélt, sőt hatásvadász, miközben nagyon romantikusnak akar látszani. Nem jött össze. Értékelés: 50% jóindulattal.
Hasonló filmek
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ígéretesnek tűnt, úgyhogy egy könnyed estére beválasztottam. Nem csalódtam, megadta a könnyed estés élményt. Sajnos Glen Powell abszolút bájgúnár volt végig, ami sokat rontott az élményen, Sydney Sweeney pedig megmaradt sértődős szinglinek, ami nagyon beszűkítette a rendező mozgásterét. A kiinduló vitás pont és a durci végig ment a filmen. Nem tudták elengedni a dolgot. A kerítők próbálkozásai, amik kifejezetten színpadias eltúlzott megvalósítást hoztak, alaposan kifigurázták a rokonok szerepvállalását. Egy pillanatra felsejlett bennem, hogy a ruhadobálós jelenetben mekkora daru kellett, hogy leszedjék a ruhákat a következő újraforgatáshoz. Nem lehetett olcsó. A végére persze megkapjuk a boldogító mosolyt és az elismerést, hogy lehet, hogy mégis lesz ebből egy második esély.
4 csillag a mostanában megszokott mezőnyben. A férfi főszereplő gáz erre a szerepre – szerintem. Idegesítő benne a langyi-érzékenyítés/tukmálás. A film leginkább giccses. DE. A mostani filmek közt egész nézhetőnek számít. Többször mosolyogtam is, vannak benne jó poénok. De amiért az átlagos fölé értékelem, az Sydney Sweeney. Most fedeztem fel magamnak egy másik filmben... kifejezetten tehetségesnek tartom. És egy szemet gyönyörködtető látvány is összességében a maga sportos alkatával, a nagy szemeivel, a mosolyával. Igazán különleges... és ha eléri a 30-32 éves kort, tarolni fog. :-) Ha másért nem, miatta érdemes megnézni. Na, viccet félretéve. Egy sablonos kis sztori, nincs benne semmi kimagasló, de mégis érdemes egyszer megnézni. Van pár jelenet, ami mosolyt fakaszt. És ha épp nincs jobb dolgod... szóval ha nincs ló, jó az Imádlak utálni...
Eljutottam végre oda én is, hogy megnézzem ezt a nagyon beharangozott romantikusnak szánt vígjátékot Will Gluck rendezésében. Az Imádlak utálni (Anyone But You) szeretne könnyed, vicces, eredeti és romantikus lenni egyszerre, de az erőlködés kicsit visszafelé sül el. Szinte semmi eredetiség nincs ebben a moziban, az elejétől a végéig mesterkélt, és érezhetően a két főszereplő sztár túlexponálásában merül ki. A kebelcsoda Sydney Sweeneyt és a kigyúrt, kisportolt testű Glen Powellt megcsodálhatjuk fürdőruhában, alkalmi öltözetben, öltönyben, nagy estélyiben és minden létező módon előnyösre felvett pozitúrában. Sztori, az nem nagyon van, igazi emberi érzések, konfliktusok ugyancsak hiányozni. Műfilm lett sajnos az Imádlak utálni, külsőségek mentén. Emiatt nehéz értékelni is a dolgot. De a szép tájat, a csinos szereplőket, a gyönyörű háttereket díjazni tudom, maximum három csillagig terjedően. Sydney Sweeney valóban szép és dekoratív nő, bár egyelőre nálam nem tudta még bizonyítani, hogy színésznőnek is annyira kiemelkedő lenne.
Glen Powell nem kis húzónév, és bögyös szőkékkel is sok mindent el lehet adni, de ez számomra nem az a romkom film volt, amiért érdemes lenne moziba ülni, vagy bármennyi időt pazarolni rá, na ez utóbbit egy életre megbántam. A sztori és a karakterek erősen Netflix-kompatibilisek, nem lepett volna meg, ha ott debütál, és nem a mozikat égetik vele. A gyakran felbukkanó operaház és az Unwritten mentőöv volt, csak azért 2 csillag, egyébként 1 lenne.
Ezt a forgatókönyvet nem látta szerkesztő? Az író szépen felépíti a konfliktust, majd feloldja, mindenki boldog. Aztán rájön, hogy így a sztori még egy órát sem tesz ki, ezért fut még egy kört ugyanazzal a konfliktussal, ugyanazzal a feloldással. Maj... Több
A tucat romkomok közül egyértelműen kitűnik, bár Glen Powell nem igazán képes felnőni a feladathoz, de a többiekre nem lehet komoly panasz. Sydney Sweeney számára nem könnyű úgy kinőni az ügyeletes bombanő szerepből, hogy folyamatosan csökkenő méretű... Több
