A dög

John Gulager meglehetősen egyedi stílusú horrort rakott össze 2005-ben, amikor elkészítette A dög című őrületet. A sztori nem volna rossz, de annyira sok benne a fekete humor és a kínos jelenet, hogy valahogyan a horror műfajból is kilép az egész. Az útszéli amerikai kocsmát megtámadó szörnyek félelmetesek, és rengeteg a véres gyilkosság is, de közben a legfőbb karakterek antihősök, és minden sikerük a vakszerencsén múlik. A végső harc újra horrorjellegű, aztán a zárás rengeteg izgalmat hoz, ahogyan kinyírják a betörő lényeket. Nekem igazából tetszett. 75%

Még a 2000-es évek közepe vagy vége felé, amikor nagyban gyűjtöttem a horror dvd-ket, futottam bele eme alkotásba, és már a borító meggyőzött arról, hogy helye van a gyűjteményemben (pedig semmit sem halottam róla elöljáróban, és még az előzeteséhez ... Teljes kritika

A sok vér és a szörnyek látványa sem dobott fel igazán, és ez nekem megmarad egy "B" kategóriás horrornak. Egy home invasion jellegű film, aminek a vége sem igazán lett feldobva egy kis csavarral, de egyszeri megnézésre tökéletesen jó. Van benne szinte minden, de akkor sem lesz kedvenc.

Vigyázat, spoilerveszély! Műfajában, a horrorvígjátékok között a jobbak közé tartozik. Az eleje kifejezetten tetszik, a bemutatások és az első pár perc. Aztán jön az a rengeteg vér és a már-már beteges, pihent agyú humor, ami csak keveseknek jön be. ... TöbbGondolok itt a levágott szörnybránerre, vagy az állandóan kanos lényekre vagy mikor a fickót faltörőkosnak használják a szörnyek. Emellett könnyebb poénok is vannak, valamint a végső harcjelenet is elég jól sikerült. Nem nézném meg újra, egyszer elég volt, de akkor nem unatkoztam.