Vélemények (5)
Ha dokumentumfilm lenne, azt mondanám: szépen illusztrálták, jár az ötös. De mint játékfilm, kevés volt benne a feszültség. Ma már ennél magasabban van az ingerküszöbünk. Azt viszont el kell ismernem, hogy a befejezés dramatikája kiváló.
Amit Winton tett, az nagyszerű, egyike volt azoknak a megmentőknek, akik közül talán Wallenberg meg persze Spielberg jóvoltából Oskar Schindler neve ugrik be a legtöbbeknek, netán pár név a budapesti rakpartokról. Nagy tisztelet jár érte, és nagyon megérdemli, hogy megismerjük a történetét. Ennyit a történelmi háttérről és a cselekmény minőségéről, ez eddig mind nagyszerű. Ami magát a filmet és annak minőségét illeti, azt ettől feltétlenül különválasztva kezelném. Anthony Hopkins 10/10-es színvonalon játszik, mint mindig, ezt majdnem felesleges is kiemelni. Hiteles a 30-as évek végének és a késői 80-as éveknek az ábrázolása is. Az operatőri munka is remek. És akkor a filmről is elmondtam minden jót, ami az eszembe jutott. Mert a rendező, James Hawes szerintem elég nehezen fogyasztható, és közepes művet tálalt fel nekünk ezekből a rendkívüli alapanyagokból. A cselekmény laposan és unalmasan csordogál, a drámai mélységek rendre elmaradnak. Aggódva figyeltem az emberi reakcióim hiányát, annyira nem váltott ki mélyebb érzelmeket belőlem. Úgy kellett emlékeztetnem magamat, hogy már számtalanszor kerültem hasonló témának mély hatása alá, ez a rendezés azonban nem szólított meg.
Majdnem 300 napja folyik a népirtás Gázában. A savethechildren szerint az izraeli hadsereg által rengeteg gyerek „eltűnt”. Jó lenne, ha lennének ilyen tökös legények, akik megmentik őket vagy megmentették volna őket. 2024-ben vagyunk, és az egész világ nézi a népirtást tétlenül. Gratula a filmhez.
Anthony Hopkins karrierje egyik legszívszorítóbb alakítását hozza ebben a filmben, amely talán a történetében is nagyon le tudja dönteni a lábáról az embert. Én még sokáig magammal vittem ezt a történetet.
